Gazdaságpolitika - Dörnyei József

Az MBN csökkentette az alapkamatot 6,5%-ra. A kincstárjegyek hozama szépen megy lefelé, jelentös forint gyengülés nélkül.

Ahogy azt vártam, az MNB alapkamat csökkentésének csak pozitív hatásai lettek. A forint árfolyama jelentösen nem mozgott el, lassan araszol a 300 felé, amire a költségvetés készült és ami az ideális lenne a jelen gazdasági helyzetben. De egyenlöre az erös oldalon van és én nem hiszem, hogy látunk 300-as árfolyamot a közeljövöben, inkább lassan visszaerösödik a forint.

A kincstárjegyek hozama 6,5% körülire csökkent, hüen követve az alapkamatot. Mivel mindenki további vágásokat vár, ezért messze túljegyezték a tervezett mennyiséget.

A hozamszint csökkenése elkezdi csökkenteni a költségvetés kamatkiadásait és a lakossági és vállalati kölcsönök kamatát is, ezzel szépen, lassan beindítva a gazdaságot.

Reméljük, kormányunk sem követ el semmi butaságot és akkor kifelé mászhatunk a gödörböl.

Ahogy már írtam, minden szakértö és a gazdaság úgy általában nagyra értékelné, ha a munkahely veszejtö programot a kormány jegelné és nem ölne bele 300Mrd-ot. Tudom, hogy PR szempontok is vannak a világon, de per pillanat többet nyerne a kormány azzal, ha beindulna a gazdaság és fekete szám lenne a GDP változás, nem piros...

MNB - 6,5%-on az alapkamat

Az utóbbi idöben elég sok helyröl érkezik az a vélemény, hogy a PC halott. A véleményt magát is PC-n írják. Szóval mi a valós helyzet?

A PC nem halott és egyenlöre nyomokban sem létezik semmi, ami leválthatná. A PC és elödei, a munkaállomások már több mint fél évszázada léteznek és fejlödnek. Optimális munkakörnyezetet biztosítanak a legtöbb irodai munkára.

A laptop, ami egy mobil PC szintén optimális környezetet biztosít munkára, de már hordozhatóan.

Játékra is alkalmas a PC, de a PC-vel párhuzamosan mindig léteztek konzolok is, amik játékra lettek kifejlesztve. A két piac nem ugyanaz, a konzolos játékok mások, mint a PC-s játékok, aminek az oka az, hogy a PC és a konzol más interface-szel rendelkezik. A PC-n billentyü + egér van, a konzolon meg egy kontroller. A kontrollerrel nem lehet gyorsan és pontosan irányítani egy játékot, ezért a konzolos játékok egyszerübbek. Az igényesebb vagy bonyolultabb játékokat technikailag nem lehetséges konzolra átültetni, ezért a PC játék célra a belátható jövöben mindenképpen marad.

Média hallgatásra/nézésre is alkalmas a PC. A PC nem erre lett kitalálva, de a PC rugalmas és a legújabb technológiák és tartalmak mindig a PC-re jelennek meg elöször. Ugyanerre a célra vannak média konzolok, amikben belül szintén egy (mini) PC van a leggyakoribb esetben. Ezek a konzolok azonban a legújabb formátumokkal sokszor nem birkóznak meg, valamint ahogy telik az idö, a változó technológiát nem tudják kezelni, pl. hálózat. Sok TV is rendelkezik már beépített média lejátszó technológiával, azonban ott is az a probléma, hogy akkor, amikor az ember megveszi, müködik, de 3-5 év múlva már nem vagy jó eséllyel nem.

Internet - netezésre a legjobb a PC. Ha csak nézelödünk, akkor azt lehet valamilyen mobil eszközön, de amint valamit csinálnánk, azonnal beleütközünk az interface hiányába. Senki sem fog egy 100 szavas bejegyzést a képernyön bepötyögni, csak ha abszolút muszáj, de az biztos, hogy élvezni nem fogja. Tehát addig, amig valaki olvasgatja a netet, jó a mobil eszköz vagy a TV, de amint csinálni szeretne valamit, visszaül a PC elé. Technikailag a net is folyamatosan változik. Egy mobil eszköz vagy tudja követni a változásokat vagy csak egy ideig vagy egyáltalán nem. Amint nem képes követni, netezni sem lehet vele. Miközben akár egy 15 éves PC-vel is lehet netezni.

Telefon - a PC-n rendelkezésre áll olcsó vagy ingyenes video telefon v. telefon.

A PC a belátható jövöben marad. Minden háztartásban több is lesz belöle, ahogy most van. Aki megteheti, az minden családtagnak beszerez valamilyen PC-t, legyen az desktop vagy laptop.

A kiegészítö eszközök is maradnak. Az okostelefon, egy pad nagyon hasznos és kényelmes. De maradnak "kiegészítök" tehát, akkor lesznek használva, ha a PC nem elérhetö vagy kényelmetlen a használata, pl. olvasgatni tökéletes a pad az ágyban elalvás elött.

A céges autó piac elsö ránézésre furcsa jelenségeket produkál. A cégek közel 20%-al több autót vettek év eleje óta az idén, mint tavaly. Eközben a céges autók száma csökkent.

A magyarázat természetesen az adótörvények változásában keresendö.

A KKV cégekböl drágábban és bonyolultabban lehet kivenni pénzt, valamint a vagyonosodási vizsgálatok is új eröre kaptak.

Eközben a KKV cégek nyereségadója lecsökkent 10%-ra.

A következmény az lett, hogy sok KKV-ben elkezdett felhalmozódni komoly profit.

Ezen a profiton a KKV cégek egy része céges autót vett. Ez okozza a 20%-al megnövekedett céges új autó eladásokat. Ezek az autók jellemzöen a felsö szegmens autói, tehát pl. BMW X6 és hasonlók.

A cégautó adó is jelentösen megnött.

Ez a fent megnevezett réteget teljesen hidegen hagyja, mert az ÉCS és fenntartási költségek jóval magasabbak, mint a cégautó adó.

A nagy cégeknél az alkalmazottak autóira viszont jelentösen megnövekedett a cégautóadó. Ezeknél a cégeknél sok alkalmazottnál már nem érte meg a cégautó, hanem elvették az alkalmazottól. Nem mindenkitöl, de sokaktól.

A gyengébben muzsikáló KKV cégeknél, ahol a cégautó a "tragacs" megfelelöje, jobban megérte a cégautót visszaadni a tulajnak. Akkor nem kell fizetni utána az adót. Ezeknél ÉCS jellemzöen vagy már nincsen vagy kevesebb, mint a cégautó adó.

Ez magyarázza a "furcsa" jelenséget.

Link

Hova lettek a cégautók?

Tovább csökkentette az alapkamatot az MNB. Már csak 6,5%. A forint, ahogy az várható volt, nem reagált a hírre, maradt 280 körüli szinten, amire befagyott az utóbbi idöben.

Szerencsére a kormány nem követett el újabb merényletet a gazdaság ellen, söt, az állami mobilcég és az állami E.ON is parkoló pályára került.

A vártnál jobban nött az államadósság direkt lakossági finanszírozása, most már 12%-ot ér el.

Befektetés - Lakossági állampapír

Ezek csupa jó hírek.

A forint csak azért nem erösödött, mert a piac beárazott egy folyamatos kamatcsökkentést.

Érdemes tudni, hogy 1% kamatcsökkentés évi kb. 200Mrd közvetlen állami kiadácsökkentést jelent. Pontos számom nincsen, de kb, ennyi. Nem jelentkezik azonnal, de pár hónapon belül igen.

Ezen felül a gazdaságnak és lakosságnak is kiadáscsökkentést jelent, ami szintén hasonló nagyságrendü összeg.

Kapcsolódó posztok:

Kamatot csökkentett az MNB - hatások

MNB - Helyesek a célok?

Gyurcsány Ferenc kormánya engedte elterjedni a deviza hiteleket Magyarországon. Felmerül a kérdés, hogy miért tették. A magyarázat egyszerű, természetesen politikai okokból. A deviza hitelezés még 1 - 1,5 évig tolta az akkor már akadozó magyar gazdaság szekerét.

Nézzük meg, mi is történt a gazdaságban makrogazdasági szemüvegen keresztül.

A kezdetekben voltak a forint hitelek, ezeknek egy elég magas kamata volt, ami három fő hatást okozott

Az építőipar alapszinten üzemelt.

A fogyasztás alapszinten ment.

Sok államilag támogatott ingatlanhitel volt, ami nagyon nagy költségvetési kiadást okozott.

A deviza hitel a következő változásokat hozta

Az építőipar egy emelt szinten üzemelt, az alapnál lényegesen magasabb szinten.

A fogyasztás érzékelhetően nőtt.

Az államilag támogatott hitelek száma csökkent, ezzel az államnál csökkent a költség.

Tehát a deviza hitelezésből az állam nagyon sokat profitált.

A pénzpiacokon a következő változások történtek:

A bankok deviza hitelt adtak a lakosságnak, ami azt azonnal átváltotta forintra.

Ezzel a gyakorlatban az történt, hogy nagy tételben áramlott be az országba a deviza, amiért forintot vásároltak.

Az államnak nem kellett deviza hitelt felvennie az eladósodottságának csökkentésére, mert volt vevő a forintra.

Ez a hatás látszott a forint árfolyamán is, a forint nagyon erős volt a periódusban, a beinduló deviza hitel hatására.

Gyurcsány Ferenc kormánya tehát komoly gazdasági hasznot húzott a deviza hitelezés engedélyezéséből.

Hatások a válság során

A válság felverte a deviza hitelek költségeit, emiatt több minden történt közel egy időben:

A forint először megingott. Ennek az oka nem a deviza hitelezés volt, hanem akkor már 6 éves MSZP elkúrás eredménye.

A deviza hitelesek egy része azonnal nem tudott törleszteni.

A bankok megijedtek és először lelassították, majd teljesen leállították a deviza hitelezést.

A deviza hitelezés lassú, majd teljes megszűnésével egy erős és folyamatos kereslet elapadt a forint piacon.

A forint árfolyama nagyon megingott, majd bezuhant.

Magyarország csődbe jutott és az IMF-hez kellett fordulnia.

Hosszútávú hatások

A deviza hitelek közép vagy hosszútávúak, a döntő része hosszútávú ingatlan jelzálog hitel.

A lakosság (egy része) forintban törleszti a deviza hitelét.

A bankok ezt átváltják devizára és fizetik a felvett hiteleket.

A gyakorlatban az történik, hogy kis tételben, de folyamatosan áramlik ki az országból a deviza.

Ez egy folyamatos, bár nem túl erős eladási nyomást okoz a forint piacon, ami szerencsére nem nagyon nyomja az árfolyamot, mert nem egy erős hatás.

Mindenesetre a lakosság most fizeti meg Gyurcsány Ferenc elkúrásának az árát.

A válasz nem egyszerü. A közgazdasági tankönyvek szerint nincsen teljes foglalkoztatottság, mert nem lehetséges. Ebben természetesen igazuk van, ha úgy definiáljuk a foglalkoztatottságot, ahogy a tankönyvekben van. De ha belevesszük a közmunkát, akkor valóban elérhetö a teljes foglalkoztatottság.

A teljes foglalkoztatottság a cél 2020-ig

A foglalkoztatottság számítási alapjának a munkaképes dolgozókat kell venni.

Ezek közül vannak, akik effektíve dolgoznak valahol, ök a valós foglalkoztatottak.

Vannak, akik éppen elveszítették a munkahelyüket - kevesebb, mint 3 hónapja és éppen munkahelyet keresnek, ök az állást keresök.

Vannak, akik régebben veszítették el a munkahelyüket, ezek a közmunkások.

Vannak, akik nem akarnak dolgozni.

Ha az állást keresöket, valamint azokat, akik nem akarnak dolgozni nem számoljuk bele, akkor elérhetö a "teljes" foglalkoztatottság.

Az állást keresö csoport biztosítja a munkaerö piac fö kínálati oldalát. (A munkahelyet változtatók a kisebbik fele) Szükséges a munkaeröpiac kiegyensúlyozott müködödéséhez, lehet öket úgy kezelni, mint akiknek az az ideiglenes munkája, hogy állást keres.

Aki nem képes a piacon munkát találni, az kap közmunkát az államtól, tehát ö is dolgozik.

Aki nem akar dolgozni egyáltalán, az nem tartozik bele a munkaeröpiacba, tehát nem szabad vele torzítani a statisztikákat.

A gazdaság és a társadalom is profitál belöle. A gazdaságnak nem kerül többe egy közmunkás, mint egy segélyezett, söt, a kombinált balance valószinüleg plusszos a közmunkás javára. Termel valamit, amit nem kell megvennie az államnak, valamint a segélyekkel való visszaélés és a feketemunka visszaszorul.

Matolcsy egy jól sikerült ötlete a közmunka program kiterjesztése minden segélyezettre.

Nagy a prüszkölés ellene, mert sokan nem akarnak közmunkásként dolgozni, de a segélyröl sem akarnak lemondani.

De mindenképpen egy lépés a kapitalizmus felé, ahol pontosan így kezelik a hosszú távú munkanélküliséget, ráadásul ott sikeresen.

Japán és Kína között kezd elmérgesedni a küzdelem a fent nevezett szigetekért. A szigeteknek elsösorban presztizs - politikai értéke van. Mostanában ugyan elkezdtek legendák felmerülni hatalmas olajkincsekröl, de ezek egyenlöre csak legendák. A szigetek egyébként szépek, a nemzetközi tengeri jog hozzájuk csatol egy nagy saját halászterületet is. Tehát van miért küzdeni. De a Japán kormány a közelmultban $20M-ért vásárolta meg a szigetek tulajdonjogát két Japán magánszemélytöl, tehát a szigetek anyagi értéke kb. ennyi. A szigetek politikai értéke már jóval több.

Mindkét ország úgy gondolja, hogy a szigetek hozzá tartoznak. Mindkét ország tonnányi bizonyítékot összegyüjtött ennek alátámasztására. Egyik ország sem fordult még az ügyben nemzetközi bírósághoz, ami egyértelmüen kimondana egy ítéletet ide vagy oda.

Pár hete Hiroyuki Kurihara és testvére - akik mind a 4 sziget tulajdonosai - eladtak 3 szigetet a Japán kormánynak. A 4. szigetet az Amerikai hadsereg lízingeli és bombázási gyakorlatokra használja, ez a sziget maradt Hiroyuki Kurihara és testvére tulajdonában.

A lépésnek nemzetközi jogi következményei vannak, ugyanis ha még 50 évig ez marad a Status Quo, akkor a szigetek hivatalosan is Japánhoz kerülnek. Eddig a magánszemély tulajdonos miatt ez az 50 év nem ketyegett.

A nemzetközi bíróságot Japán azért hagyja ki, mert most is az ö tulajdonában vannak a szigetek és 50 év múlva ezen már nem is lehet majd változtatni, tehát neki a jelenlegi állapot jó.

Kína pedig fél attól, hogy a szigeteket Japánnak ítéli a nemzetközi bíróság, amire jellemzö, hogy nem ad helyet az 500 évvel ezelötti térképeknek, hanem a jelenlegi helyzetet priorizálja. Tehát ök sem fordulnak döntöbírósághoz.

Japán és Kína azonban ezer szállal kötödik egymáshoz. Kína Japán legnagyobb kereskedelmi partnere, Japán pedig Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere az USA után.

Japán masszív pénzeket ruházott be Kínában. Japán legtöbb exportja Kínába megy. Japán szállítja Kína gyárainak a nagyobbik felét. Japán Kínától vásárolja a gyersanyagok egy jó részét, pl. a ritka földfémeket.

Kínában 10M dolgozó dolgozik Japán gyárakban. A legtöbb Kínai termékben van olyan fejlett technológiájú alkatrész, amit Japán gyárt és Kína nem tudná saját maga elöállítani.

A turizmus is hatalmas pénzeket hoz mindkét oldalon.

Ahogy Kína hatalma nö, úgy próbál gazdasági nyomást gyakorolni Japánra a szigetek miatt. Tavaly a ritka földfémek exportjának leállításával, ami komoly problémát okozott a Japán high tech cégeknek.

Emiatt Japán lassan elfordul Kínától, máshova helyezi a beruházásait és máshonnak szerzi be az alapanyagait is.

A két ázsiai óriás között a feszültség nö és elöre láthatólag nöni is fog.

Ez az EU számára nem feltétlenül rossz. Az EU eddig is hasonló gazdasági szerepet töltött be Kínában, mint Japán. Ez Japán kivonulásával nöni fog.

A banki lekötés mellett az utóbbi években lehetöség nyílt közvetlen lakossági állampapír befektetésre is. Eddig a saját bankunkon keresztül volt erre lehetöség, aminek az árát elkérte a bank.

Az Államadósság Kezelő Központ szinte teljesen ingyenes befektetési folyószámla vezetést biztosít. Költségünk csak akkor keletkezik, ha ki akarjuk nyomtatni a megvásárolt állampapírt vagy ha postai csekken akarunk felvenni pénzt. Minden egyéb esetben a költség zéró, tehát a számlavezetés, a befizetés KP-vel v. kártyával, kifizetés KP-vel, átutalás ki vagy be.

AKK Zrt.

A számláról aztán lehetöségünk van állampapírokat venni, amik hozama a banki kamatoknál kedvezöbbek, egyes termékek jóval kedvezöbbek.

Lehetöség van még hosszútávú számlát nyitni, ahol a 3 v. 5 éves adókedvezményt folyamatosan figyeli a rendszer és a 20% kamatadó helyett 10%-ot vagy 0%-ot kell csak fizetni.

A rendszer brilliáns.

A jó rendszernek hála nagy mennyiségü lakossági megtakarítás áramlott be közvetlenül az államadósság finanszírozásba. Per pillanat a Magyar lakosság a teljes államadósság 12%-át közvetlenül finanszírozza. Ez pedig a "jó" államadósság körébe tartozik, lásd elözö blog bejegyzésemet.

Jó és rossz államadósság

Szóval ez a befektetési formát merem ajánlani mindenkinek, aki biztonságra és egy kis profitra vágyik.

Itt is el lehet érni 1-4%-os reálprofitot. Miközben, ahogy már írtam, a tözsdén sem lehet 5%-nál többre reálisan számítani extrém kockázat nélkül.

Nem mellékesen így lehet az államadósság ellen a legjobban küzdeni, mert ha Magyar kézben van, akkor fele annyira sem veszélyes.

Az ingatlan befektetés elönye az, hogy Magyarországon egyelőre nagyon kedvező feltételekkel lehet adózott bevételhez jutni. Az ingatlan befektetést kockázatmentesnek reklámozzák, de messze nem az.

Per pillanat kedvező áron lehet ingatlant vásárolni Budapesten, valamint természetesen Magyarországon bárhol. Ez nem lesz mindig így, érdemes most vásárolni még akkor is, ha egyelőre nem tervezünk tenni semmit az ingatlannal.

Az ingatlannak vannak folyamatosan jelentkező költségei. Ebből a legmagasabb a befektető tulajdonos számára a közös költség. A többi költség normál esetben minimális üres ingatlan esetén, fűteni a legtöbb ingatlant télen sem kell v. ha mégis, igen alacsony az összeg. A szolgáltatások alapdíja is alacsony, a biztosítás díja is az.

Amire mindig figyelni kell, az az ingatlan adó. Ez már fájni tud ott, ahol van. Előbb vagy utóbb Magyarországon is lehet majd egyszer általános ingatlanadó. Ha ezt egyszer bevezetik, akkor mértékétől függően a teljes ingatlan piacot át fogja majd alakítani, de jelenleg nincsen.

Ha van bérlő, akkor a költségeket adózástechnikai okokból, elszámolás technikai okokból, valamint józan megfontolásból is a bérlőre kell hárítani. Ez azt jelenti, hogy minden szolgáltatást neki kell fizetnie, az ö nevére kell átíratni az áramot, gázt, vizet és minden mást, amit lehet. A közös költséget nem tudom, hogy lehet-e, de ha lehet, akkor érdemes.í

Minden jövedelem ugyanis, amit a bérlőtől kapunk, adóköteles. Tulajdonosonként évi 1M összegig kb. 20% adó sújtja, afelett pedig 35% körüli adó. Pontosabb számot a mai gyorsan változó világban nem tudok írni, ez is csak per pillanat érvényes, jövőre ki tudja, hogy mennyi lesz az adó.

Az adózott értékből még le kell számítani az ingatlan értékcsökkenését. Ez nem elhanyagolható összeg, egy felújítás komoly pénzbe kerül és nem írható le az adóból v. csak elenyésző mértékben.

Jó bérlőt találni nehéz. A jó bérlő több évig bérli az ingatlant és nincsen vele gond. Magyarországon a bérlők rövidebb időre bérelnének és vannak velük gondok.

Az ingatlant nem szabad Magyarországon ingatlanos kezébe adni, hogy kezelje. Ö ki fogja adni olyan bérlőnek is, akinek épeszű ember a sajátját soha az életben ki nem adná. Az ingatlanost nem érdekli, hogy mi lesz a sorsa az ingatlannak, őt a jutalék érdekli.

Tehát arra fel kell készülni, hogy az ingatlan managelése teljesen a mi feladatunk lesz. Akinek erre nincsen ideje, lehetősége vagy energiája, annak nem való ez a befektetési forma.

Fontos még tudni, hogy Magyarországon ha a bérlő nem rendezte a szolgáltatásait, a szolgáltató egy érthetetlen rendelet miatt az ingatlan tulajdonosától is bevasalhatja az összeget. Ez valószínűleg EU és alkotmány ellenes, de per pillanat tudomásom szerint így van. Persze lehet, hogy javítottak már rajta, ha valaki máshogy tudja, írjon. Mindenesetre ma Kiss Pista adósságát kifizettetik Nagy Jánossal...

Kockázatot jelent még a nem fizető bérlő. Magyarországon szocializmus van, tehát a nem fizető bérlőt nem lehet csak úgy kilakoltatni. Normál esetben az állam a szocializmus költségeit leveri a teljes választó népességen, ami valamilyen szinten érthető, hiszen ők választották ezt a rendszert. De ebben az esetben csak és kizárólag a tulajdonoson verik le. Mert az állam elvileg mondhatná, hogy a nem fizető bérlőt akkor befogadja és ad neki szükség szállást. De nem ezt mondja, hanem a bérbeadónak kell ingyen lakhatást biztosítania a lumpinak...

Szóval ez egy komoly veszélyforrás és ezért nagyon fontos a "jó" bérlő és ezért kell távol maradni azoktól, akiknek épelméjű ember nem adná ki az ingatlanát.

A tözsdei részvények nagyvállalatok résztulajdonosává teszi a kisbefektetöt. A részvény az egyetlen befektetési forma, ami stabilan és folyamatosan növeli a befektetett tökét. Nem kockázatmentes, vállalatok mennek csödbe vagy elveszthetik az értéküket.

A részvényeknek kettö fö csoportja van.

Az elsö csoport és ez az, amit én mindenkinek ajánlok, a már befutott, stabil, megbízható cégek. Ezek már beárazottak, az értékük nagyjából követi a piacot, se túl nagy veszteségre, se túl nagy nyereségre nem kell számítani az részvényárakban. Ezek a cégek viszont fizetnek osztalékot is, ami 3-4% körüli éves átlagban.

Az osztalékot célszerüen alacsony részvényárnál újabb részvény vásárlásra érdemes fordítani, amivel folyamatosan nö a portfóliónk értéke.

Nekem egy ilyen portfólió 10 év alatt 150% nyereséget hozott, tehát évi átlag 9,6%-os bruttó profitot hozott. Ez még inflációt és adót levonva is nettó 5% profit. (3%-os inflációt és 35%-os össz adót számoltam a profitra)

Az adózásra nagyon figyelni kell, mert az inflációt az adórendszer nem engedi leírni, tehát ha a részvény hozott nyereséget valamint osztalékot, akkor erre adót kell fizetnünk. Az adó mértéke országfüggöen változik.
A bea

A második csoport a részvény árfolyam növekedésére alapoz. Ezek a részvények felfutó cégek részvényei. Jellemzöen nem fizetnek osztalékot, mert a gyorsan növekvö cég minden eröforrását beruházza a cégbe. Itt a befektetönek folyamatosan nagyon figyelnie kell a részvényre és idöben ki kell szállni, ha például rosszul mennek a dolgok vagy be kell szállni, ha újra jól mennek a dolgok.

Itt több pénzt lehet keresni, mint az elsö csoportban, de több pénzt is lehet veszíteni, még konzervatív, hosszú távú befektetés mellett is.

Itt az adózással is több bajunk lesz, mint az elsö csoportban, ott ugyanis az adót általában simán levonják, nekünk semmi dolgunk vele. Itt azonban nekünk kell elkészíteni az éves bevallást v. fizetni valakit, hogy megtegye helyettünk.

Technikailag egyszerü egy befektetési számla nyitása, nem feltétel még a személyes megjelenés sem. Nyitni kell a számlát, utalni a befektetendö összeget, majd lehet azonnal kereskedni.

A befektetési portfóliónk nagyobbik részét érdemes részvényekben tartani. A portfóliót mindenképpen el kell osztani több vállalat és lehetöleg több gazdasági terület között, hogy ne legyünk kitéve az egyoldalú piaci változásoknak.

Az átlag kisbefektetöknek mindenképpen az elsö csoportot ajánlom. Valamint azoknak a profiknak is, akiknek nincsen idejük arra, hogy folyamatosan figyeljék a részvénypiacokat.

A második csoportot ki lehet próbálni, mondjuk a portfóliónk 20% erejéig. Elég gyorsan rájön az ember, hogy neki való-e ez vagy nem. Aki tudja és sikeres benne, persze csinálhatja.

A jelenlegi, infláció veszélyes idökben érdemes megfontolni annak, akinek komolyabb befektetni való tökéje van, hogy nemesfémeket is felvesz a portfólióba. A nemesfém nem inflálódik. A befektetés viszont nem hoz profitot. Tipikusan biztonsági portfólió részt kell így kialakítani.

A nemesfém befektetés a tehetösebb befektetök játékszere. Ez nagyon látszik például a költségeken is. Az egyik legalacsonyabb költségekkel rendelkezö cég, akiröl nekem tudomásom van, a következö föbb költségeket számolja fel:

Tárolás és biztosítás - 0,12% éves díj.

Ennél a befektetésnél ez a legfontosabb költségünk, mert adni-venni nem gyakran fogunk, de a portfóliót tartani örökké szeretnénk, vagy legalábbis nagyon hosszú távra.

Tranzakció díjak

évi $30K-ig 0,8%

évi $60K-ig 0.4%

évi $600K-ig 0,1%

afelett 0,02%

Nagyon jól látszik, hogy a tehetösebb ügyfélkör felé megy el a díjazás.

Ennek a cégnek a linkje BullionVault

Nekem nincsen velük személyes tapasztalatom, egyenlöre nem tartozom azon szerencsések közé, akiknek van annyi befektetési tökéje, hogy jusson nemesfémre is.

Technikailag igen egyszerü a befektetés, kell egy számlát nyitni, majd utalni a pénzt, majd venni rajta aranyat. Mint a bankszámláknál is, legalább egyszer el kell menni személyesen is azért, hogy tudjanak minket azonosítani. Célszerüen ezt még az átutalás elött érmes megejteni.

A (jó) nemesfém kereskedöházakban a nemesfém maga jogilag a számlatulajdonos tulajdona. Ez azt jelenti, hogy csöd esetén a tárolt aranyat nem kaphatják meg a cég hitelezöi, hanem az arany maga mindenképpen a számlatulajdonosé.

Ez a szabály, valamint a biztosítás a gyakorlatban teljes vagyonbiztonságot jelent.

Ahogy már a bevezetöben írtam, a nemesfém mindenképpen megfontolandó kiegészítö befektetési forma. Nem fog senkit gazdaggá tenni, de megakadályozza, hogy valaki elveszítse az összes vagyonát. Szerintem valahol 10-20%-on van az a határ, amit a befektetésekböl érdemes nemesfémbe fektetni. Persze életkor és habitus kérdése is a dolog.

Elsösorban az angolszász országokban kialakult egy spekulációs üzletekkel foglalkozó réteg, akik gyakorlatilag folyamatosan szerencsejátékot játszanak a tözsdén. Ez a réteg nem szakemberekböl áll, hanem a középosztály átlag dolgozóiból. Nagyon ügyes marketinggel rátereltek rengeteg embert a spekulációs befektetésekre.

Magyarországon is folytak hasonló marketing kampányok, pl. pár éve minden vagyonosabb vagy annak gondolt embert telefonon zaklattak különbözö bróker cégek azért, hogy fektessen be náluk pénzt a tözsdén.

Az angolszász országokban ez a marketing sokkal rosszabb, mint Magyarországon, szinte minden média tele van vele és folyamatosan toborozzák ezt a spekulációba fektetö kört.

Mi is ezzel a probléma? Elvileg csak annyi történik, hogy a gazdaság plusz tökéhez jut hozzá.

A probléma az, hogy ezeket az embereket gyakorlatilag szerencsejátékra buzdítják. A határidös piacok felé terelik öket, és a még veszélyesebb termék v. deviza piacok felé.

A marketingben szó sincsen felelös befektetöi magatartásról, hosszú távú részvényvásárlásról.

Ezek az emberek nyilvánvalóan zéró v. minimális tapasztalattal és tudással rendelkeznek a befektetések területén. Az eredmény átlagosan az, hogy ez a befektetöi réteg folyamatosan nagy pénzeket veszít a tözsdén.

Nyilván van olyan, aki nyer, de összesítve a réteg komoly pénzt veszít.

Magyarországon is hasonló a helyzet. Tömegek veszítettek a tözsdén, miközben szerencsejátékot játszottak mindenféle befektetési ismeretek nélkül.

Az üzleten nyilván van, aki nyer. A bróker cégek nyerik a komissziót. A nagy halak pedig a nagy pénzt. Akik profikkal dolgoztatnak, akik tudják, hogy merre mennek a dolgok, söt, befolyásolni is tudják a piacot.

Sajnos ezen nem lehet könnyen segíteni. A megoldás egyszerü, a határidös és a napi kereskedést kellene keményen megvagdosni. De ezt igen nehéz lenne átverni minden országban, a szerencsejátékosok pedig egyszerüen átmennek egy másik országba játszani.

A kormány visszajött és folytatta a hülyeségeit, meg újakat is kitalál melléjük, amik fájtak. Az EU leállította Magyö egyik zsebböl ki, másik zsebbe be cigánykodását, amiért hálásnak kell lennünk. Van egy 600 Mrd-os lyuk a költségvetésben. A "munkahely megtartó" nevü munkahely elkúró programot sajnos komolyan gondolja a kormány, elkezdte reklámozni, ami azt jelenti sajnos, hogy nem lehet már leállítani. A nemzetközi helyzet hullámzik, de a következö 1 hónapig megint megmentette a ECB és a FED a világot egy kis pénznyomtatással. Az MNB mert kamatot csökkenteni, de meg akarja állítani az inflációt a határnál a vezetöje. Nem fog sikerülni.

A kormány bejelentette, hogy igen nagy pénzeket szándékozik elkölteni állami tulajdon szerzésére. Az E.ON gáz üzlet részleges felvásárlása 300+Mrdba fájna az államnak. Nem lenne feltétlenül hülyeség a dolog, de pénz nincsen rá, hitelböl meg egészen biztosan nem éri meg. Most nagy a csend az ügyben, remélem, parkolópályára került a dolog.

600 Mrd-os lyuk van a költségvetésben. Ez elég nagy gáz, mert ez kb. a GDP 2%-a. Magyö ezt részben cigánykodással tervezte betömni, a költségvetés egyik zsebéböl a másikba tervezett pénzt rakni. Ezt megtiltotta neki az EU, ami nagy szerencse, mert jobb, ha ma nem kúrják el a nemlétezö pénzt, mintha jövöre hiányzott volna.

A 300 Mrd-ba kerülö "munkahely megtartó" program sajnos él. Nem fog megtartani egyetlen munkahelyet sem és a GDP 1%-ba kerül. 300 Mrd nagy pénz. Pl. be lehetne tömni vele a költségvetési lyuk felét. Vagy építeni 150 km autópályát. A program szerintem munkahely szempontjából inkább negatív lesz, mint pozitív. Meg fog szüntetni a már megszüntetett 300K munkahelyen felül munkahelyeket. A FIDESZ mindent megtesz azért, hogy még több ember elmeneküljön az országból vagy közmunkásként zabot hegyezzen. Nem fog összejönni nekik az 1M megszüntetett munkahely, de majdnem. A programot már elkezdték reklámozni is, ezért már esély sincsen arra, hogy leállítsák...

A globális gazdaság folyamatosan válságban van. Mind az ECB, mind a FED csak úgy tudja az összeomlást elkerülni, hogy még több pénzt nyomtat. Ennek az ár infláció, bárki megnézheti a tankönyvekben. Az MNB vezetöje meg akarja állítani ezt az inflációt a határoknál. Elárulom, nem fog sikerülni. Nem a kutya farkán ülö bolha csóválja a kutyát. Szerencsére az MNB-t már nem csak ö irányítja, hanem vannak külsö tagok is. Csökkenteni kell az alapkamatot, egészen addig, amíg a forint bírja, tehát el lehet még adni az államkötvényeket és a forint nem esik 320 alá. Kb. ott kell megállni, bármi is legyen az az alapkamat. Majd stabilizálni az árfolyamot kb. 300-ra.

A kormány döntött bizonyos megtakarításokról. Remélem, meg is tudják valósítani. De kezdhetnék a 300Mrd-os program kihajításával is...

A globális pénzügyi rendszer per pillanat nem jól müködik. A spekulációs célú tranzakciók aránya az üzleti célú tranzakciókéhoz képest hatalmas.

A spekulációs célú tranzakciókra szükség van, mert ezek biztosítják a piaci likviditást és árazást. Nem lehet tehát egyszerüen betiltani öket.

A spekulációs tranzakciókkal ráadásul nagy pénzeket keres a bankrendszer, ami jelentösen növeli az adott állam GDP-jét, emiatt sem kapálódznak a "nyertes" államok azért, hogy megszabályozzák a pénzügyi rendszert.

A kettö legnagyobb nyertes London és New York. Londonban a "City" hozza létre a GDP 10%-át. Ennek a pénznek a jó része ráadásul nem Angliából jön, hanem elsösorban Európából, de valamilyen részben mindenhonnan.

A Wall Street nem ilyen arányban, de szintén nagyot szakít.

A világ két igen nagy hatalommal bíró országa tehát nem érdekelt abban, hogy a globális pénzügyi rendszer egyensúlya helyreálljon.

Aki veszít ezen és nem keveset, az az EU (és minden más ország). De Anglia az EU része, emiatt megakadályozhatja és meg is akadályozza a szabályozások szigorítását.

A veszélyes a dologban az, hogy ha tartósan felborul ez az egyensúly, annak lehet egy gazdasági világválság a következménye. Hasonló folyamatok zajlottak le ugyanis az elsö gazdasági világválság elött és pont akkor is az USA-ban.

Magyarország keveset tehet az ügy érdekében, föleg EU tagként. A jelenlegi kormánynak ez az egész úgyis messze meghaladja a képességeit, az új kormányt pedig még nem is ismerjük.

Magánemberként azt teheti az ember egy ilyen helyzetben, hogy óvatosan fektet be, marad Európában, messze elkerüli a US-t. Magyarországon per pillanat kockázatos bármilyen befektetés, de amint itt van az új kormány, érdemes lesz hazahozni a befektetéseket.

Valamint természetesen az eladósodást el kell felejteni egy hosszú idöre.

Orbán Viktor kereszttüzbe került. Az ellenzék eddig is keményen szórta, ahol tudta, de mára a saját pártjából is kapja az áldást. Kérdés, hogy bírja-e vagy nem.

A FIDESZ emberei között sem túl népszerü a gazdasági balfaszkodás, amit OV, a kommunikációs tanácsadói és Magyö müvel. Kezdenek lázadozni vagy közömbössé válni.

A baltás gyilkos hazaengedése volt az elsö olyan esemény, ahol ez napfényre került.

OV már korábban is el akarta engedni a baltás gyilkost. Nagyon kevéssé hiszem, hogy OV ekkora barom lenne. Erre valaki, pl. egy félkegyelmü kommunikációs tanácsadó rábeszélhette.

A FIDESZ vezérkara azonban mindig lebeszélte erröl a lépésröl. Most azonban nem tette ezt meg. Ha egy idiótából elege lesz az embernek, nem kell feltétlenül neki lelöknie a Taigetoszról, elegendö, ha nem akadályozza meg, hogy magától leugorjon. Most ez történt.

OV, miután elengedte a baltás gyilkost és rájött, hogy ezzel mekkora szart csinált, megint a kommunikációs tanácsadójára hallgatott és bevetette már sokadszorra az IMF - rossz fiú fegyvert, csak azért, hogy elterelje a figyelmet a baltásról. Egy csöppet sem zavarta az, hogy mekkora károkat okoz ezzel Magyarországnak.

A FIDESZ vezetösége azonban mindkét lépését kiszivárogtatta a médiának. OV népszerüsége mind a párton belül, mind a Magyar lakosság körében jelentösen csökkent.

Még nem fordult nyíltan ellene a FIDESZ, de már fúrják és nem állnak mellette. Szerintem hagyják, hadd írja le magát még jobban, közben keresik az utódot.

OV nem fogja kihúzni a következö választásokig. A kérdés az, hogy ki lesz helyette. Valamint ki megy és ki marad a FIDESZ-ben, mert ne legyenek illúzióink, kemény hatalmi harcokra lehet számítani.

A társadalom csoportokra, kasztokra tagozódik. Ez a társadalmak természetes állapota. Ez a bejegyzés felsorolja a piacgazdaság alapú társadalmakban spontán létrejövő kasztokat.

Gazdagok

A piacgazdaságban az a gazdag, aki magas életszínvonalon megél a működő tőkéjének reálhozamából. Magyarországon ez azt jelenti, hogy a családnak van legkevesebb havi 3M reálhozam jövedelme.

Akinek ez a jövedelem nincsen, az nem gazdag. Legfeljebb jó úton van a gazdaság felé. Tehát pl. egy igazgató havi nettó 5M bérjövedelemmel nem gazdag. Csak akkor, ha tulajdonos is egyben és van még efelett 3M reálhozam jövedelme.

A gazdagságnak nincsen más feltétele, tehát nem feltétel mellé egy nem müködő vagyon. Lehet egy gazdag ember hóbortos és lakhat egy 50m2-es panelben és közlekedhet BKV-val. Ettől még gazdag marad, legfeljebb enyhén excentrikus.

A gyakorlatban feltételezve egy 5%-os éves reálhozamot, 720M működőtőke kell ahhoz, hogy valaki gazdag legyen. Persze az 5% éves reálhozamot sem könnyű elérni, ha valaki ezt nem tudja realizálni, akkor neki több tőke kell. Nyilván aki nem tudja legalább ezt az 5%-os éves reálhozamot realizálni, az valószínűleg az életben nem lesz gazdag ember, még akkor sem, ha megnyeri valahogy a 720M-t, vagy akár több pénzt, ami szükséges hozzá.

Magyarországon szvsz- kevés a gazdag ember. Szerintem a számuk kb. 10K körül lehet, a "felső tízezer".

A gazdagok sem egyformák, vannak gazdagabbak és kevésbé, de mindegyikük ugyanabba a kasztba tartozik.

Felső középosztály

A felső középosztályba tartozik az, aki munka és egyéb jövedelméből magas életszínvonalon tud élni, valamint rendelkezik egy megfelelő vagyonnal - Müködő és nem müködő vagyonnal összesen.

Magyarországon ez azt jelenti, hogy a család havi nettó jövedelme 1,5M vagy afelett van, a vagyona pedig 100M felett.

A felső középosztályba tartoznak a jól fizetett dolgozók. Az adott országtól függ az, hogy melyik munkát fizetnek meg annyira, hogy ide tartozhat a dolgozó.

A gazdagok köré ebből a társadalmi osztályból kerül be a legtöbb, de a felső-középosztály többségéből nem lesz gazdag ember. A többség feléli a jövedelmét vagy nem működő vagyonra költi, ezért a működő vagyona nem éri el a határértéket élete végéig.

(Közép) Középosztály

A (Közép) középosztályba tartozik az, aki a jellemzően munka jövedelméből közepes életszínvonalon tud élni, valamint rendelkezik egy megfelelő vagyonnal, jellemzően csak nem működő vagyonnal.

A középosztályba tartoznak a közepesen fizetett dolgozók.

Ez az osztály általában a végállomása a legtöbb dolgozónak. A többség örül, ha ide eljutott. Továbbmenni úgy tud a dolgozó, ha jobb munkakört talál.

Alsó középosztály

Az alsó középosztályba tartozik az, aki munka jövedelméből eléri a középosztálybeli életszínvonalat, valamint rendelkezik egy alap vagyonnal.

Dolgozó szegények

A dolgozó szegények közé tartozik az, aki a munka jövedelméből nem éri el az alsó középosztály életszínvonalát, de dolgozik.

A legtöbb gazdaságban ebben a két társadalmi rétegben él a legtöbb dolgozó ember. A gazdagabb országokban sokan lehetnek még a közép középosztályban is.

Lumpenszocialisták

A lumpenszocialisták a nem dolgozó szegények, a segélyen élők.

Dolgozók száma az egyes kasztokban

A társadalmi rendszer, valamint az adott ország gazdaságának fejlettségi színvonala határozza meg, hogy az adott kasztokban mennyi dolgozó tartozik.

A kapitalizmusban ökölszabályként minden dolgozó kb. egy kaszttal feljebb tartozik, mint a szocializmusban.

Pl. egy bolti eladó szocialista országban a dolgozó szegény kasztba tartozik, kapitalista országban pedig az alsó középosztályba.

Az ország gazdaságának fejlettsége is meghatározza a kasztokba tartozó dolgozók számát, gazdagabb országokban több ember van a magasabb kasztokban, mint szegényebb országokban.

Mozgás a kasztok között

A kasztok között lefelé és felfelé is lehetőség van mozogni. A mozgás általában igen sok időbe kerül, évekbe, évtizedekbe. Ez érvényes lefelé és felfelé is.

Ha pl. valaki megkeresi már egy egyel magasabb kaszt nettó fizetését, akkor az nem jelent azonnali kaszt ugrást. A vagyonnak is fel kell halmozódnia, ami idő.

Ha valaki megörököl egy akár kettő kaszttal is a sajátja feletti vagyont, akkor az szintén nem jelent azonnali kaszt ugrást, mert hiányozni fog a vagyont létrehozó és fenntartó jövedelem. Ilyen esetben, ha nem működő vagyonról van szó, akkor a vagyon jó eséllyel felélésre kerül és az örökös marad abban a kasztban, ahova tartozik. Ha működő vagyonról van szó, akkor szintén fennáll annak a veszélye, hogy az örökös nem lesz képest a működő vagyont helyesen kezelni és elveszíti vagy feléli.

A kasztugrás mindenkét irányba nehéz, sok időbe kerül és nehéz megszokni az új kasztot.

Azt, hogy egy polgár meddig juthat, meghatározza, hogy melyik kasztba született bele. Egy gyerek abba a kasztba tartozik és onnan indul, ahol a szülei vannak, amikor felnő. Pl. egy felső-középosztálybeli gyereknek jóval több esélye van gazdaggá válni, mint egy szegény dolgozó gyereknek.

Soros Györgynek korszakalkotó ötlete támadt, ne a botladozó Déli államokat rúgják ki az Euró zónából, hanem a jól teljesítö Északi államokat, élen Németországgal.

Igazi kakukkfióka stratégia lenne ez. A déli élösködök elfoglalnák az alapító északiak fészkét...

Persze máshogy is lehet nézni, az északiak elmenekülnek az élösködök által fertözött fészekböl egy másik, tiszta fészekbe.

Soros célja persze ezzel az, hogy megszünjön az Euró. Ahogy elhagyják ugyanis az északiak, azonnal hiperinflálódik, ahogy az élösködök egymással versenyezve zabálják fel az eröforrásokat.

Az Eurót 30 év alatt hozta össze Európa fejlett fele, ha megszünik, az életben nem lesz többé, mert nem fognak még próbálkozni sem vele.

Nem szabad engedni, hogy az ebek harmincadjára jusson, ahogy az USA szeretné.

A gyenge délt kell kirúgni belöle, nem az erös északot.

A kormány kiszivárogtatta az IMF követeléseinek a listáját. Eddig sem volt titok, hogy mit kér az IMF, most csak felkapta a sajtó. A lista elemeinél hiányzik a szám, hogy mennyi. Enélkül igen kevés értelme van beszélgetni róla, de hangulatkeltésre kiváló.

Akkor a lista:

Nyugdíjak csökkentése

Ez nem megvalósítható még egy kapitalista kormány számára sem, legalábbis addig, amíg nincsen válsághelyzet. Esetleg azt lehet megvalósítani, hogy a nyugdíjak emelését infláció alatt tartja a kormány, amíg gáz van, pl. nincsen emelés.

Nyugdíjkorhatár emelés

Ez könnyen megvalósítható és van értelme is. Pl. lehetne egy lépésben 70 évre emelni a korhatárt. Az emelés után minden évben érezhetően csökkenne a nyugdíjkiadás, ráadásul a piacok mindig a trendeket nézik, ezért ez a lépés azonnali állampapír kamatcsökkenést jelentene az államnak, ami azonnali pénz.

Családi pótlék csökkentése

Itt lehetne a Jobbikkal teljes egyetértésben 3 gyerek felett eltörölni a családi pótlékot. Ez kettős hatást érne el, kevesebb lenne a "nagy" család és csökkenne a költség is.

SZJA emelés

A jelenlegi teljes adóék éppen 50% alatt van, ezért ez nettó baromság. A jelenlegi szint is túl magas.

Privatizáció

Mit???

Utazási kedvezmények csökkentése

Jó lenne. De a költségvetést igen lightosan érintené. Ezt vállalhatja a kormány.

Bürokrácia leépítés

Szintén jó lenne. A jelenlegi kormány erre alkalmatlan, ez már eddig is kiderült. Persze bevállalható, mert a papír mindent elbír...

Általános, érték alapú ingatlanadó

Nem vállalható, technikailag nem megvalósítható. Lehet általános, korrigált nettó nm ingatlanadó, ami sok helyen van, pl. Érd. A nettó nm benne van a használatba vételi engedélyben v. a tulajdoni lapon, az extrák szintén (pl. uszoda) Ez alapján lehet adóztatni. Érték alapján csak azt érnénk el, hogy lenne még 50K ember, aki az adóból élne, pl. jogászok, értékbecslők és adóhivatal emberei. Ezzel aztán nem csökkentenénk a bürokráciát...

Önkormányzatok karcsúsítása

Jó lenne. De népharag lenne belőle. Komoly pénzeket lehetne megtakarítani, de vidéken sokan kerülnének az utcára.

Bankadó eltörlése

Nettó hülyeség. Át kellene alakítani úgy, ahogy már leírtam, tehát hogy az ügyfél fizesse, a bank meg csak beszedje. De egyébként maradnia kell.

Pénzjuttatás a bankszférának

Nettó hülyeség. Ha átalakítják normálisra a bankadót, nyereséges lesz a bankszektor és pénze is lesz.

Az "IMF lista" kb. fele nettó baromság.

A FIDESZ kommunikáció szakon végzett idiótái szoktak ilyesmit elkövetni, az IMF-re nem jellemző.

Persze lehet, hogy újabban az IMF is kommunikációs szakos idiótákat alkalmaz szakértők helyett, de remélem, ez nem így van...

Az Orbán kormány sok baklövés mellett sok helyes intézkedést is hoz. Néha rossz okból, de a helyes lépést teszi meg. A felsőoktatás finanszírozásának témájában a helyes lépéseket hozzák következetesen, még akkor is, ha a magyarázatokból kiderül, hogy az sem érti, hogy mit csinál, aki csinálja. Itt valószínűleg egy okosabb ember meghozza a döntéseket, Hoffmann Rózsa meg nem érti, hogy mi miért történik, de megpróbálja azért megmagyarázni a sajtónak a "döntéseit".

A FIDESZ politikája az, hogy a felsőoktatást az azt igénybe vevő hallgató fizesse ki, mint bármilyen másik szolgáltatásnál. Ehhez segítséget adnak államilag támogatott diákhitellel, de máshogy nem tervezik támogatni a felsőoktatást.

Ez a helyes és egyetlen járható út Magyarország előtt.

A felsőoktatás igen komoly pénzbe kerül. A végzett diákok egy jó része nem Magyarországon, hanem az EU-ban dolgozik a diploma megszerzése után. Magyarországnak nem feladata megtámogatni az EU-t.

Ha valaki diplomát akar, az fizesse meg az árát. Így van ez Németországban is, pedig ők sokkal gazdagabbak, mint mi.

A stratégiában szerepel az is, hogy az állam a saját használatra oktatott diplomások oktatását fizeti. Ez is egy nagyon helyes döntés. Ha egy orvos vállalja, hogy Magyarországon dolgozik mondjuk 10 évet, akkor az állam fizesse ki neki a teljes tandíját. Cserébe kap egy orvost 10 évre.

Benne van még az is, hogy létrehoznak az állami hasznosításra tervezett diplomásokra egy adatbázist, ami méri, hogy mennyi diplomást kell képezni és annyit képeznek, amennyire szükség van.

A nem állami diplomásokat pedig a piac szelektálja ki, ha fizetni kell érte, akkor kevesebb kabát és ruhatáros diplomás képzést fizetnek ki a diákok, meg a szüleik is.

Sokszor hallani sok embertől, hogy érdemes pénzügyi tanácsadót fogadni komolyabb pénzügyi döntések előtt. Valóban ez a helyzet? Vagy esetleg mégsem?

Nagyon sok olyan ember történetéről hallani, akik valahogy sikeresek és tehetősek lettek, majd minden pénzüket elveszítették. Ennek az az oka, hogy gazdaggá bárki válhat, de a gazdagságot megőrizni csak az tudja, aki képes a saját pénzügyeit jól kezelni. Aki erre saját maga nem képes, az egészen biztosan vissza fog csúszni a társadalomban az őt megillető helyre, amit még kezelni tud. Ergó visszacsúszik oda, ahonnan jött.

Ennek az oka az, hogy a pénzügyek kezelésével, vagyonkezeléssel nem lehet megbízni felelősen senkit ellenőrizetlenül.

Több féle vagyonkezelő van, az egyik a "kockázati".

A "kockázati" mondjuk 20%-ot kap az elért profitból, ez a "deal". Ezután ő felteszi a vagyont a pirosra és ha nyer, kaszírozza a 20%-át, ha veszít, új marha után néz, akinek "kezeli" a vagyonát.

A "fix" évi 1-2%-ot kér a vagyonkezelésért. Ezért ő elkezelgeti a vagyont és kihoz mondjuk 5% profitot egy jó évben. A maradék 3% nyereség adózik, lesz belőle mondjuk 2%. Az infláció mondjuk 4%, a vagyon minden évben veszít az értékéből + a tulaj egy részét fel is éli. El fog fogyni.

A "fix" még mindig jobb egy kicsit, de sokan bedőlnek a "kockázati"-nak.

Jó tanácsom nincsen, mert amit írtam az elején az áll. Aki nem tud bánni saját maga a pénzével, ergó nem ő szerezte a vagyont, hanem valahogy nyerte vagy összeboxolta v. összeszínészkedte, akkor vissza fog süllyedni oda, ahonnan jött.

Ezen csak és tényleg csak úgy tud változtatni, ha saját maga megtanulja a vagyonkezelést. Nem könnyű, de nem is nagyon nehéz dolog. Viszont kötelező, ha valaki nem akar elszegényedni.

Végre elkezdett bízni a kormányban az MNB és mert egyet vágni a kamaton. 7%-ról 6,75%-ra csökkentette az alapkamatot.

Az eredmény egy enyhe forint gyengülés lett, ami az erős, 280 alatti szintről 284-ig vitte el a forint árfolyamát. Mivel a költségvetés eleve 300-as forinttal készült, ezért ennek alig van jelentősége. Viszont megakadályozza azt, hogy a forint tovább erősödjön, ami már károsítaná az amúgy is csikorgó gazdaságot.

A 12 hónapos DKJ hozamszint is lecsökkent ~6,75%-ra, ami szintén egy nagyon jó jel, a piac is olcsóbban hajlandó hitelezni a Magyar kormányt.

Sajnos erre a hétre is jutott két nagy baromság, amit bejelentett a kormány, az egyik az E.ON államosítása, a másik pedig a kommunista energiaszolgáltatás tervezete.

Az E.ON-t szerencsére nem államosítani tervezik, hanem kivásárolni. Ez kérdőjelesen jó vagy rossz a Magyar költségvetésnek, per pillanat nincsen rá elemzés, hogy megéri-e vagy nem.

Az energiaszolgáltatások kommunista rendszerré alakítását a piacok egyenlőre nem hiszik el. A FIDESZ hatalmi idejébe nem igazán fér bele és ennél sokkal kisebb nagyságrendű feladatokat sem tudtak elvégezni.

Ezért a piac választási propagandának veszi az egy bites FIDESZ szavazó megvásárlásához szükséges lózungnak. Reméljük, hogy marad is az.

Mindenesetre ez a két kormánybejelentés is okozott akkora forint gyengülést, mint az MNB alapkamat csökkentése.

Kínában 10 évente választ új vezetőséget a Kínai kommunista párt, Októberben esedékes a következő, 18. kongresszus.

A jelenlegi vezetés idős, ezért a jelenlegi szabályok szerint minden jelenlegi tagnak nyugdíjba kell vonulnia és újakat kell a helyükre választani. Az elnök személye is változni fog Hu Jintao helyére Xi Jinping az esélyes.

Vannak még szóba jöhető más jelöltek is, a Kínai kommunista párt 3 fő frakcióból áll, amiknek vannak saját politikai céljaik.

A váltás szerencsés időpontban jött, mert Kína pont most jutott el az eddigi gyors fejlődési szakaszának a végére, az új szakaszhoz pedig jelentősen más vezetés kell, mint eddig.

Mindenesetre rövidesen megválasztják a világ legnagyobb hatalmával rendelkező embereit. Kínában a következő 10 évben az lesz, amit az új vezetés akar.

Mehetnek előre, építhetik tovább a kapitalizmust Kínában, ahogy eddig.

Meg is állhatnak, ha válthatnak az EU féle szocializmusra, ami leragasztaná őket a jelenlegi fejlettségi szintjükre, lassú csökkenő pályán.

Mehetnek hátra is, bezárkózhatnak és leállíthatják a további külföldi beruházásokat.

Sajnos minden Magyarországi korszaknak megvan a maga durva adócsalása, amikor nagy pénzekkel rövidítik meg maffiózók az államot. Az idén ez az EU-s ÁFA csalás.

Az ÁFA az EU-ban egy igen rossz ötlet. Már írtam róla egy cikket:

Sales Tax vs. ÁFA

Az EU-ban, mivel ma már nincsenek valós határok, az ÁFA csalás még könnyebb lett, mint eddig. Nem csak nálunk komoly gond, hanem minden EU országban.

Magyarországon már az "ÁFA" fordítása sem sikerült, ugyanis az "ÁFA" az nem általános forgalmi adó, hanem hozzáadott érték adó. Sajnos aki anno fordította, az vagy nem tudta, hogy miről is van szó vagy nem tudott angolul v. szándékosan félrefordította, mert megszokta, hogy mindent máshogy kell hívni Magyarországon, pl. a kommunizmust szocializmusnak kell hívni, a szocializmust kapitalizmusnak, a kapitalizmus meg ennek a logika alapján nem is létezik. :-)))

Az EUs ÁFA csaláshoz kell több cég.

Az "exportőr" magyar cég megveszi a terméket, kifizeti az ÁFA-t annak, akitől vette a terméket, majd exportálja egy közeli EU-s országba. Az ÁFA-t visszaigényli a NAV-tól és vissza is kapja. Eddig nem történt adócsalás.

A baráti EU országban levő "EUs" cég importálja a terméket, ÁFA nélkül, majd szintén ÁFA nélkül exportálja az "importőr" Magyar cégnek. Itt sem történt adócsalás.

A "fuvarozó" cég, ami célszerűen nem Magyar, kiviszi az országból a terméket, majd vissza is hozza. A fuvarozó cégnek "barátinak" kell lennie, hogy ne jelentse fel az adócsalókat a rendőrségen.

Az "importőr" Magyar cég ÁFA nélkül kapja már meg a terméket, amit ÁFA-val terhelten elad Magyarországon, majd elfelejti befizetni a kapott ÁFA-t a költségvetésbe. Ezen nyer 27% ÁFA-t. Ami nagy tételben nagyon sok pénz. Ezt elég sokáig tudja csinálni, mert Magyarországon nincsen tételes számlaellenőrzés, ami azonnal (max 1 hónap) lebuktatná.

A tételes számlaellenőrzést már sokan és sokszor javasolták. Sajnos a korrupciót is nagyon megnehezíti, ezért hős szabadságharcos országvezetőink nem nagyon akarják erőltetni.

Mi a jó "termék"? Az, amiből komoly legális export és import van, valamint folyamatosan piacképes. Lehetne elvileg bármi, pl. rézérc is, de ott igen gyorsan megbuknának a csalók, mert nem tudnák elég gyorsan eladni.

Első körben gabona volt a "termék", most élőállat, élelmiszer és vasárú.

Sokat gondolkodtam a megoldáson, de az EU-n belül csak kettő járható út van és mindkettő EU szabályozás ellenes:

- A Sales Tax teljeskörű bevezetése. Ez megoldaná a problémát Magyarország számára egyszer és mindenkorra. A Sales Tax egyébként is sokkal jobb, mint a VAT, nincsen egyetlen épelméjű ok, amiért VAT-t alkalmazunk.

- A vállalkozási szabadság drasztikus csökkentése. Az induló vállalkozások számára drasztikus szigorítások, beleértve pl. banki átutalások előzetes engedélyezését a NAV által. Nem járható út, de más nincsen, ha marad a VAT.

Orbán Viktor bejelentette, hogy államosítani szándékozik az energia szolgáltatókat. Az E.ON merült fel az első célpontnak. Van ennek létjogosultsága és értelme?

Az energia szektort az MSZP privatizálta 1994-1998 között. Nem jó kedvében, hanem azért, mert elherdálta a költségvetés pénzét, jó szocialista szokás szerint.

Az energia szektor az, ami egy nagyon jó beruházás az államnak. Nagyon sok államnak van jelentős részesedése az energia szektorban minden vonalon. Folyamatos és stabil bevételi forrást jelent az államnak, valamint egy lehetőséget, ahova a megtakarított adóforintokat be lehet ruházni. Az állam ezzel beavatkozása lehetőséget kap abba, hogy az energiaszektort közvetlenül fejlessze, ami egy nagyon jó dolog.

Persze Magyarországon nem kapitalista államunk van, hanem szocialista, aminek soha egy szabad fillérje nincsen. A kommunizmus után volt komoly állami vagyon, amit folyamatosan árult ki a mindenkori szocialista kormány, ahogy éppen elfogyott a zsé.

A Magyar állam gazdálkodása egy lumpi cigány családéra hasonlít, aminek a bevételeinek jó része rögtön megy az uzsoráshoz, amíg tart a maradék, megy a dínom-dánom, majd a 2. héttől mennek az uzsoráshoz kunyizni pízt kenyérre. Változtatni a dolgon "nem lehetséges", mert nem akarnak.

Orbán Viktor félszocialista, félkommunista gazdaságpolitikát folytat, neki aztán tényleg nincsen pénze. Nem tudja visszavásárolni a privatizált energiaszolgáltatókat. Ehhez zsé kellene, ami nincsen neki.

Valószínűleg azt tervezi, hogy valamilyen módszerrel államosítsa őket. Majd meglátjuk, milyen sikerrel jár és mit szól hozzá az EU, meg a nemzetközi bíróságok.

Szóval az ötlet dicséretes, a törvényes megvalósításra kevés az esély.

Egy "rendes", kapitalista Magyarországon az államnak lenne egy komoly, kb. 50% körüli része az energiaszektorban. Persze nem lopná, hanem vásárolná.