Japán és Kína között kezd elmérgesedni a küzdelem a fent nevezett szigetekért. A szigeteknek elsösorban presztizs - politikai értéke van. Mostanában ugyan elkezdtek legendák felmerülni hatalmas olajkincsekröl, de ezek egyenlöre csak legendák. A szigetek egyébként szépek, a nemzetközi tengeri jog hozzájuk csatol egy nagy saját halászterületet is. Tehát van miért küzdeni. De a Japán kormány a közelmultban $20M-ért vásárolta meg a szigetek tulajdonjogát két Japán magánszemélytöl, tehát a szigetek anyagi értéke kb. ennyi. A szigetek politikai értéke már jóval több.
Mindkét ország úgy gondolja, hogy a szigetek hozzá tartoznak. Mindkét ország tonnányi bizonyítékot összegyüjtött ennek alátámasztására. Egyik ország sem fordult még az ügyben nemzetközi bírósághoz, ami egyértelmüen kimondana egy ítéletet ide vagy oda.
Pár hete Hiroyuki Kurihara és testvére - akik mind a 4 sziget tulajdonosai - eladtak 3 szigetet a Japán kormánynak. A 4. szigetet az Amerikai hadsereg lízingeli és bombázási gyakorlatokra használja, ez a sziget maradt Hiroyuki Kurihara és testvére tulajdonában.
A lépésnek nemzetközi jogi következményei vannak, ugyanis ha még 50 évig ez marad a Status Quo, akkor a szigetek hivatalosan is Japánhoz kerülnek. Eddig a magánszemély tulajdonos miatt ez az 50 év nem ketyegett.
A nemzetközi bíróságot Japán azért hagyja ki, mert most is az ö tulajdonában vannak a szigetek és 50 év múlva ezen már nem is lehet majd változtatni, tehát neki a jelenlegi állapot jó.
Kína pedig fél attól, hogy a szigeteket Japánnak ítéli a nemzetközi bíróság, amire jellemzö, hogy nem ad helyet az 500 évvel ezelötti térképeknek, hanem a jelenlegi helyzetet priorizálja. Tehát ök sem fordulnak döntöbírósághoz.
Japán és Kína azonban ezer szállal kötödik egymáshoz. Kína Japán legnagyobb kereskedelmi partnere, Japán pedig Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere az USA után.
Japán masszív pénzeket ruházott be Kínában. Japán legtöbb exportja Kínába megy. Japán szállítja Kína gyárainak a nagyobbik felét. Japán Kínától vásárolja a gyersanyagok egy jó részét, pl. a ritka földfémeket.
Kínában 10M dolgozó dolgozik Japán gyárakban. A legtöbb Kínai termékben van olyan fejlett technológiájú alkatrész, amit Japán gyárt és Kína nem tudná saját maga elöállítani.
A turizmus is hatalmas pénzeket hoz mindkét oldalon.
Ahogy Kína hatalma nö, úgy próbál gazdasági nyomást gyakorolni Japánra a szigetek miatt. Tavaly a ritka földfémek exportjának leállításával, ami komoly problémát okozott a Japán high tech cégeknek.
Emiatt Japán lassan elfordul Kínától, máshova helyezi a beruházásait és máshonnak szerzi be az alapanyagait is.
A két ázsiai óriás között a feszültség nö és elöre láthatólag nöni is fog.
Ez az EU számára nem feltétlenül rossz. Az EU eddig is hasonló gazdasági szerepet töltött be Kínában, mint Japán. Ez Japán kivonulásával nöni fog.
