Gazdaságpolitika - Dörnyei József

Magyarországon a posztkommunista szocializmusban még soha nem sikerült felelős költségvetést tervezni és megvalósítani. Lehetséges egy ilyen? Természetesen az. Érdekében áll-e a jelenleg hatalmon levő FIDESZ-nek? A válasz egy meglepő igen.

Hogyan lehetséges elérni azt, hogy a kormány felelős költségvetést készítsen?

Természetesen csak úgy, hogy ha a fejével játszik, ha nem teszi. A történelem bizonyítja, hogy Magyar kormány másképpen nem fog felelős költségvetést csinálni, csak ha a pisztoly a halántékának teszik.

Ezt hogyan lehet elérni a gyakorlatban?

Úgy, hogy a köztársasági elnöknek jogosítványt adunk arra, hogy szétzavarja az országgyűlést és új választásokat írjon ki abban az esetben, ha a kormány törvényt szeg és felelőtlen költségvetést tervez vagy hajt végre.

Ez a törvény most nem lenne érdeke a FIDESZ-nek, mert már régen nem lennének hatalmon, ha egy ilyen törvény létezne.

De a választások után mindenképpen érdekében állna.

Ha elveszítik a választásokat, akkor a nyertes MSZP v. koalíció felelős költségvetés készítésére kényszerülne. Az MSZP erre aligha képes.

Áder János válaszul mondjuk 1 v. 2 év múlva, amikorra kiderül, hogy az MSZP nem tud jobban kormányozni, mint a FIDESZ, feloszlatja a parlamentet és a FIDESZ új lehetőséghez jut.

Ha a FIDESZ megnyeri a választásokat, akkor is jó a dolog, mert addigra a FIDESZ remélhetőleg megtanul már annyira kormányozni, hogy ő képes lesz felelős költségvetést tervezni és végrehajtani is.

Valamint a munkahely temető csomag féle ökörségeket a csírájában lehetne megfojtani, amikor pár féleszű képviselő azt képzeli, hogy ért a gazdaságpolitikához... Ilyenkor emlékeztetni kell őket arra, hogy ha elkúrják, akkor repül az egész bagázs és máris takarékra kapcsolják a baromságot...

Tehát önszabályozásra is kiváló.

Mindenképpen jó lenne egy ilyen tétel az alkotmányban az ország hosszútávú érdekei miatt.

A héten változtatták az ingatlan adás-vétel szabályait. Egyszerűsödtek, az MSZP érához képest pedig jóval kedvezőbbek a feltételek - kevesebbet kell állam bácsinak bepengetni.

Ingatlan eladás

Eladáskor a keletkezett jövedelem után adót kell fizetni. Az adó mértéke 16%.

Az MSZP időkben ez az adó büntető jellegű volt, nem egészen 50%.

A 16% teljesen vállalható, alacsony adókulcs.

A jövedelem nem az eladási ár, hanem az eladási ár mínusz a vételár és a ráfordított felújítási költségek. Természetesen csak olyasmi, amiről számla v. adásvételi szerződés van.

Lakóingatlannál a jövedelem tovább csökkenthető a szerzéstől számított 2.-5 évben 10,40,70, 100%-al. Tehát 5 évvel az ingatlan szerzése után már egyáltalán nem kell adót fizetni.

Nem lakóingatlannál is csökkenthető a jövedelem, de csak a 6. évtől évi 10%-al, tehát 15 év után teljesen adómentes az eladás.

Ez a szabály már az MSZP idején is megvolt és szvsz. helyes.

Ingatlan vétel (illetve szerzés)

Ingatlan vételkor illetéket kell fizetni az államnak. A neve elég érdekes, visszterhes vagyonátruházási illeték.

A mértéke 4% minden ingatlanra.

Ez MSZP-s időkben 10% volt, lakóingatlannál talán 6%?

Cserénél az árkülönbözet után kell megfizetni.

Öröklés vagy ajándékozás esetén nem kell fizetni - ebben az esetben örökösödési illetve ajándékozási illetéket kell fizetni.

A 4% szintén a vállalható szint.

Összegzés

Az új (MSZP óta) törvény teljesen vállalható mértékű adó illetve illetékfizetési szabályokat hozott.

Megéri egy magán befektetőnek (nem cégen keresztül) például ingatlant építtetni, majd eladni.

Megéri egy ingatlant megvásárolni, felújíttatni, majd eladni.

Az MSZP időkben a magas illeték és adóterhek ellehetetlenítették az ingatlan piacot és hatalmas költséget okoztak a gazdaságnak és a lakosságnak is.

Most ez a része a dolognak teljesen rendben van.

A zöld szerveztek és pártok reklámozzák a zöld áramot. Egy dolgot azonban mindig lefelejtenek a reklámból, azt, hogy mennyibe is kerül a zöld áram.

Ahhoz, hogy ezt kiszámoljuk, Németországba kell menni. Németország majdnem pontosan ugyanazzal a természeti lehetőségekkel rendelkezik, mint Magyarország. Németország is egy szocialista ország, csak sokkal fejlettebb, mint Magyarország.

Az áram árát mindenhol terheli még adó, ezeket nem veszem figyelembe, mert ország specifikus.

Németországban 1kWh háztartási elektromos energia

- Termelési költség - 10 ct

- Hálózati költség - 2 ct (a termelési költség 20%-a)

- Zöld áram költség - 5 ct

A zöld áram költség elosztva ennyi. Mindenkinek fizetnie kell, nem csak azoknak, akik zöld áramot szeretnének vásárolni.

A teljes energiatermelés 20%-a zöld áram.

Egyszerű számítással kiszámolható, hogy a zöld áram termelői ára 35ct, tehát a hagyományos 3,5-szerese.

Ha 100% zöld áram lenne Németországban, akkor az áram termelői ára 35ct lenne, a hálózati költség pedig kb. 7ct. A hálózati költség egy ideig magasabb lenne 7ct-nél, de aztán beállna kb. erre a szintre.

Összesen 42 ct.

A gyakorlatban a Német lakosság most 41%-al többet fizet az áramért, mintha nem lenne zöld áram.

Ha csak zöld áram lenne, akkor 250%-al fizetne többet.

Magyarországon kb 10%-os a megújuló energia aránya.

Ez kb. 20%-al magasabb lakossági áram árat jelent, mint zöld áram nélkül.

Sok lobbi nyomja a Magyar államot, hogy emelje a megújuló áram arányát. Szerintem Magyarország nem bírna el még 20% áram áremelkedést. Legalábbis sokan nem.

Már Németországban is sokan prüszkölnek a magas áram ár ellen. De ott azért a fizetések jóval magasabbak, mint Magyarországon.

A zöld áram arányát növelni csak úgy szabad, ha előtte megkérdezzük a népet is, hogy ki akar-e fizetni 20%-al több pénzt érte vagy inkább nem...

Orbán Viktor felismerte Magyarország kormányzásának a legnagyobb problémáját. Elnöki rendszert szeretne és ebben teljesen igaza van.

Magyarországot az utóbbi években a miniszterelnök kormányozta. A miniszterelnöki pozició taktikai pozíció. Napi ügyekkel kell foglalkozni, amik gyakorlatilag felemésztik a miniszterelnök összes rendelkezésre álló idejét.

A probléma ezzel az, hogy minden kormánynak szüksége van stratégiai irányítóra is. Magyarországon ilyen személy nincsen és emiatt Magyarországnak stratégiája sincsen.

Elmagyarázom, hogy mi a stratégia és a taktika közötti hatalmas különbség és miért katasztrófális az, ha nem megfelelö ember ül a különbözö pozíciókban.

Rommel tábornok egy kiváló taktikus volt a II. világháború idején. Ha megkapta a megfelelö hadsereget a megfelelö utánpótlással, megnyerte a csatát.

Azonban Rommel tábornok egy csapnivaló stratéga volt. Nem volt képes biztosítani, hogy rendelkezésére álljon a megfelelö hadsereg a megfelelö utánpótlással.

Sajnos a fölé rendelt stratéga is csapnivaló volt és ö sem tudta ezt Rommelnek biztosítani.

Az eredmény ismert, a Németek, amikor volt hadsereg és utánpótlás, megverték a szövetségeseket Afrikában, de ahogy elfogyott, vereséget szenvedtek és végül az afrikai Német hadsereg teljesen megsemmisült.

A másik példa Paulus tábornagy. Paulus egy remek stratéga volt. A háború elejétöl remekül vezérelte a Wehrmacht támadásait az íróasztala mögül és mindig gyözött. Az Orosz fronton a teljes Déli frontot szintén az íróasztal mögül vezérelte, szintén nyertesen, hatalmas veszteségeket okozva az Oroszoknak. Csatában azonban soha nem vett részt. Aztán meg kellett támadnia Sztálingrádot egy olyan embernek, aki puskaport még az életben nem szagolt.

Az eredmény itt is ismert. Paulus nem volt képes bevenni Sztálingrádot, hatalmas veszteségeket szenvedett el és a csata végén a 6. hadsereget bekerítették az Oroszok és teljesen megsemmisítették.

A kis kitérö után:

Magyarországnak szüksége lenne egy elnökre és az alá tartozó miniszterelnökre.

Az elnök feladata a stratégia megtervezése. Tehát az, hogy mit, mikor és hogyan szeretnénk elérni. Valamint végrehajtatása és annak ellenörzése.

A miniszterelnök feladata pedig az ország irányítása, a napi feladatok végrehajtása.

Az AKK, ami eddig az egyik legjobban teljesítő intézmény az Orbán kormány idején, egy új konstrukcióval állt elő, Euró alapú államkötvényt bocsát ki.

Az ötlet annyira új, hogy a saját felületén nem is tudja egyből megvalósítani, egyszerűen nincsen meg még hozzá az IT rendszere. Egyenlőre a bankrendszeren keresztül árulja majd a kötvényt.

Az Euró kötvény hozama 2,5%-al a mindenkori Euró infláció felett van, ami egy nagyon jó hozam, ennél a Magyar bankok jóval kevesebbet fizetnek, az EUR övezetben a bankok még kevesebbet.

A kötvény futamideje 3 év.

A kötvényt bárki megvásárolhatja, lakosság, Magyar cégek vagy külföldiek is.

Magyarországon a FIDESZ cigánykodása alatt a lakosság felhalmozott jelentős Euró megtakarítást. Most ezt a megtakarítást lehet Euró kötvénybe fektetni. Jelentős külföldi érdeklődésre is lehet számítani a jó hozam miatt. A cégek szvsz. nem fektetnek 3 éves futamidejű kötvényekbe, de persze akadhat kivétel.

Mindenesetre az AKK véleménye szerint ezzel a kötvénnyel lehetséges Magyarország deviza államadósságának a direkt finanszírozása.

Egyetértek velük, az első mennyiséget a Magyar lakosság fel fogja vásárolni az Euró megtakarításaiból.

Szerintem a második kört is a Magyar lakosság vásárolja fel külföldre menekített Euró megtakarításaiból.

Külföldről az érdeklődés először nem lesz, de később lehet nagyon jelentős is.

Mindenesetre egy újabb kiváló ötlet az AKK-tól. Remélem, nemsokára elkészülnek az IT fejlesztések is és lehet Euró számlát nyitni náluk, ami nagyon leegyszerűsíteni a befektetést és ezzel több pénzt hozna.

A CO2 kibocsátás okozta globális felmelegedéssel kapcsolatban a legtöbb ijesztgetés a tengerszint emelkedésével kapcsolatban hangzik el. Hosszú távon ez helytálló, azonban a legtöbb szavazó polgárt kevéssé érdekli, hogy mi fog történni 100 vagy 300 év múlva. Ez érthető is. A globális felmelegedésnek azonban van egy azonnal jelentkező hatása, ez a klímaváltozás. Ez nem 100 vagy 300 év múlva lesz majd talán, hanem most azonnal történik.

A klímaváltozás első hallásra nem hangzik nagyon rosszul. Változik az időjárása az egyes területeknek. Az időjárás mindig változik, mi baj lehet belőle?

A probléma az, hogy az egyes területeknek már beállt funkciói vannak. Egyes területeken például öntözés nélküli földművelést folytatnak, másokon öntözésest. A termelt növények is már beálltak.

Ha azonban az időjárás változik, akkor az ott termelhető növények, tenyészthető állatok is változnak. De a változás miatt senki sem tudja, hogy mi lehetne az új és mikor kell váltani. Emiatt folyamatosan alacsonyabb mennyiségű élelmiszer termelődik nagyon sok helyen, ahol változik az időjárás.

Globális élelmiszertermelés csökkenés

A mezőgazdaság úgy általában pénzügyi kárt nem szenved el, mert az élelmiszer árak automatikusan emelkednek, ha kevesebb a termés és csökkennek, ha több. De az eloszlás nem lesz egyenletes, emiatt a bevétel eloszlása nem lesz egyenlő. egyes termelők meggazdagodnak, mások pedig csődbe mennek. Ez egy káros hatás.

A mezőgazdaság átállítása más termelési módra tőkeigényes folyamat, nagyon sok pénzbe kerül.

A lakott területeken más jellegű, de hasonlóan drága változásokra kell felkészülni.

Minden város és épület az adott klímához van jelenleg megtervezve és felépítve. Ha a klíma változik, az egész várost át kell építeni, lakóépületektől kezdve a munkahelyeken át a teljes infrastruktúrát.

Ez elképesztő költség.

Amíg az átépítés nem történik meg, addig pedig az adott város sokkal többet fog fogyasztani. Pl. a lakóépületek fűtése, hűtése, szellőztetése sokkal több pénzbe kerül, mint a klímaváltozás előtt vagy az átépítés után.

A dolog úgy néz ki, hogy a globális felmelegedés nem csak az unokáinkat fogja érinteni, hanem minket is. Nem kicsit, hanem nagyon...

Lehet vajon egy 500 kg-os szürke medvével sikeresen fegyvertelen közelharcban nyerni? Természetesen lehet. Csak arra kell ügyelni, hogy a küzdelem minden pillanatában minimum 100 méter legyen köztünk és a medve között. Ebben az esetben el lehet érni egy döntetlent...

Az IMF nélkül Magyarország vitéz GYF kormányzása alatt már csődbe ment volna. Ez egy vitathatatlan tény.

Ma OV komoly sajtó nyomás alatt van, hogy kössön valamilyen megállapodást az IMF-el.

Az IMF csak feltételekkel hajlandó azonban kölcsönt adni Magyarországnak, aminek az oka a gazdaságpolitikai ámokfutás, amit 2001 óta Magyarország művel, kiemelten a 2010-es időszakot, ahol még ráadásul az OV kormány cigánykodott és mindenkitől lopta a pénzt, akitől csak tudta.

Per pillanat nagy gazdaságpolitikai váltásnak vagyunk tanúi, az OV kormány rájött arra, hogy a bűnözés nem kifizetődő, többet veszít, mint amennyit nyer.

Egy bűnözőnek azonban nagyon, de nagyon lassan bocsátanak meg, bizalom vele szemben még nehezebben alakul ki.

Nem csoda, ha az IMF feltételei nagyon kemények.

A személyes véleményem az, hogy az OV kormány az IMF ügyben helyesen jár el - egyenlőre nem kell az IMF.

Az állampapír befektetőktől szerencsére még OV sem mert lopni, ezért ők bíznak abban, hogy visszakapják a befektetett pénzüket, legalábbis abban mindenképpen, hogy az OV cigánykodás rájuk nem vonatkozik.

Az IMF hitel a sajtóban terjesztett információkkal szemben nem ingyenes és nem is olcsó.

Mivel az IMF ellen az egyetlen alternatíva a hiteles államháztartás és a nagyon alacsony hiány, ezért az IMF "közelharcból" csak profitál az ország, mert az OV kormány abbahagyta a cigánykodást, csak módjával lop és a tőle elvárható maximális mértékben odafigyel az államháztartásra.

Szóval az ország profitál az IMF mumusból, akkor is, ha csak 100 méteres távolságból küzd vele OV.

Ha jön a nagy gazdasági válság, az el fogja mosni Magyarországot, a többivel együtt, akár van IMF hitel, akár nincsen.

Ha meg csak egy kis válság jön, akkor a csőd előtt 1 héttel el lehet menni könyörögni az IMF-hez és bevállalni bármit, amit kérnek...

A munkahely temetö akciótervvel párhuzamosan eltörölte a parlament a házipénztár korlátot is. Eddig egy kemény szabályozás volt érvényben, amit több lépcsöben felpuhítottak, most pedig teljesen eltörölték.

A házipénztár korláttal a kisvállalatok szembesülnek. A középvállalatok vagy pláne a nagyvállalatok árbevétele olyan magas, hogy számukra a korlát semmilyen jelentöséggel nem birt, nem is figyeltek rá.

Az elsö szabályozás 500K vagy az árbevétel 2% volt.

A kisvállalatoknál a házipénztárra szükség van, mert onnan fizetik ki a beszállítókat. Kisvállalat nem kap hitelbe semmit, azonnal fizetnie kell mindenért. Sok beszállító csak KP-t fogad el.

Az elsö szabályozás túl szigorú volt, sok kisvállalatnak folyamatosan keményen figyelnie kellet a HP állományt, ami sok extra munkát okozott. Ráadásul a NAV elöszeretettel büntetett érte, mert pontosan tudta, hogy ha máshol nem csalnak, itt biztosan nem tudják betartani az elöírásokat. A HP vagy túl sok vagy minuszos... Tehát volt egy pont, ahol ki lehetett osztani a sarcot...

Utána emelték a határt az árbevétel 5%-ra.

Ez egy 12M árbevételü cégnél pont 600K, ami a havi árbevétel felénél kicsivel több.

Kis vállalkozásoknál ez még mindig alacsony.

Utána emelték a határt 10%-ra.

Ez egy 12M árbevételü cégnél 1,2M, ami a havi árbevételnél valamivel több.

Ez a határ már tartható. Nem kényelmesen, de tartható.

Most teljesen eltörölték a határt.

A probléma ezzel ugyanaz, mint amikor bevezették a határt. A kisvállakozók hajlamosak a cég pénzét a sajátjuknak tekintetni.

Ez azt jelenti, hogy sokan folyamatosan vesznek ki pénzt a cégböl és folyamatosan növelik a házipénztár állományt.

Ezt a pénzt aztán minden egyéb kiadásra elköltik és a házipénztár állomány fedezetlen marad.

Az éves beszámolóban szerepel a házipénztár állomány, ami alapján a NAV kimegy a nagy állományt felhalmozott adózókhoz ellenörizni.

Ott aztán kiderül, hogy a pénz már nincsen meg.

Ez sikkasztás a PTK szerint és letöltendö börtön jár érte. Nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is.

Általában több millió forint az elkövetési érték, ami "jelentös érték", 1-5 évig tartó szabadságvesztés a büntetés mértéke. 50M felett már 2-8 év...

Jobb lenne ezt átgondolni és valamilyen korlátot meghagyni. Mondjuk 20%-ot. De HP korlát nélkül el kell kezdeni bövíteni a börtönöket, mert a börtönlakók száma bizonyosan nöni fog...

Saját tapasztalat

A HP korlát elött én elég egyszerüen oldottam meg a HP problémát. Nálam az volt a veszély, hogy a cég indulásakor hajlamos voltam zsebböl finanszírozni, ami minuszos HP-t eredményezett és feldúlt könyvelöt. Pár lecseszés után a HP-be felvettem ~5M KP-t és így kb. évente 2-szer kellett csak egyáltalán foglalkoznom vele. Amikor behozták a HP korlátot, én anyáztam a legtöbbett...

Nekem személy szerint kényelmesebb lesz az eltörölt HP korlát. Január 1.-töl megint 5M-ra emelem a HP KP-t és csak félévente lesz vele bármi dolgom.

De nem csak olyan polgárok vannak az országban, mint én. Rájuk is gondolni kell. Nem szabad hagyni, hogy olyan csapdába essenek, aminek börtön a vége...

Az AKK 60Mrd értékben értékesített 3 hónapos kincstárjegyet. A hozam 6,4%-ra állt be, az alapkamat legutolsó csökkentése óta ez a szint. A piac a hosszabb távú kincstárjegyeket még ennél drágábban veszi meg, ergó a hosszútávú kilátásaink nem ilyen rózsásak.

3 hónapos - 6,4%

3 éves - 6,72%

5 éves - 6,85%

10 éves - 7,39%

Az elsö jelzés az, hogy a piac úgy gondolja, hogy Magyarország az elkövetkezö 3 hónapra biztonságos. Aztán egyre kevésbé az.

Természetesen lehetséges 3 hónapos kincstárjegyekkel is finanszírozni a hiányt, de ez nem egy biztonságos dolog, mert ez 3 hónap múlva lejár, 3 hónap pedig igen rövid idö.

A második jelzés pedig az, hogy a piac teljesen az alapkamathoz árazza be a hozamot, ergó az alapkamat csökkentése a jelenlegi szinten még egyértelmüen hozamcsökkenést eredményez.

Szerintem még van hely csökkenteni az alapkamatot, a forint árfolyamára kevés hatással volt eddig a csökkentés.

Az új földtörvény alapvetö változásokat hoz a termöföld piacra és úgy általában a teljes mezögazdaságra.

Az új földtörvényre azért van szükség, mert 2012.04.30.-ig lejár a jelenlegi moratórium, tehát utána lehetövé kell tenni EU állampolgároknak is a földtulajdon szerzést.

Az új törvény egyik célja az, hogy ezt a tulajdonszerzést nehezítse. Tiltani már nem lehet, de nehezíteni igen.

Termöföld tulajdont és termöföld használati jogot a tervezet szerint csak "földmüves" szerezhet. Ezen belül is a helyi földmüvesnek lesz elövásárlási joga is, tehát kiemelten támogatott.

Termöföld vásárlásnál elöfeltétel lesz a hasznosítási kötelezettség, tehát aki termöföldet vásárol, annak meg is kell müvelnie, ergó a jövöben nem lehet a termöföldet bérletbe adni.

Azok a termöföldek, amik jelenleg nem földmüves tulajdonban vannak, a 2014.04.30. után nem fognak EUs támogatásban részesülni.

A törvényalkotók számítanak arra, hogy a törvény kereszttüz alá kerül és minden szinten támadni fogják.

A termöföld tranzakciókra kötelezö hatósági  engedélyezés vonatkozna, erre egy új hivatalt hoznak létre vagy egy meglevöt bövítenek. Lennének még helyi földbizottságok is, amik szintén beleszólhatnának a tranzakciókba.

A nemzeti föld alapot (NFA) a törvény több feladattal látná el, beleszólhatna a termöföld tranzakciókba. Például kisajátíthatna neki tetszö földeket és elövételi joga is lenne. Átminösithetne termöföldet ipari övezetté, összevonathatna birtokokat.

A termöföld tranzakciók nyilvánosak lesznek.

Öröklésnél a termöföld tulajdonjogát megkapnák az örökösök, azonban ha nem felelnek meg a szabályoknak, akkor el kell adniuk a termöföldet x idön belül.

Egyenlöre marad a polgáronkénti 300 hektáras határ.

Van egy új 1200 hektár maximum föld tulajdon határ is, de ennek a számítására semmilyen információ nincsen a javaslatban.

Vannak homályos tervek birotkmérettöl függö adókra is.

Vélemény

Az elsö nagy változás az, hogy csak földmüves lehet a termöföld tulajdonosa. Aki nem földmüves, az nem vehet termöföldet, valamint a jelenlegi tulajdonára nem kap EU támogatást. Szerintem itt kapja majd az új törvény a legtöbb pert a nyakába, mert e jelenlegi tulajdonosoknak kárt okoz. De állítólag EU konform, tehát ezzel a résszel nem lesz probléma.

Ha a törvény valóban ezt fogja tartalmazni, akkor a termöföld nem földmüvesnek nem ér majd semmit. Nagy tömegben kerül majd a piacra és az NFA fel fogja vásárolni nyomott áron. Termöföldbe fektetni a jelenlegi helyzetben nem földmüvesnek örültség.

A "földmüves" is gazdasági társaság keretein belül fogja müvelni a földet. Ilyenkor nyilván van valamilyen bérleti szerzödés a földmüves és a müvelö cég között. Érdekes kérdés, hogy hogyan döntik el, hogy ki a "földmüves", aki bérbe adhatja a földjét egy cégnek és emiatt kaphat EUs támogatást és ki az, aki nem.

A hatósági engedélyezés ráadásul kettö szinten megint létrehoz egy csomó eddig nem létezö hivatalnoki pozíciót. Vajon ki fogja ezt fizetni? Van egy tippem, az adófizetök...

Az NFA-nak annyi jogköre lesz, mintha a rendszerváltás elötti, kommunista Magyarországon hozták volna létre. Kisajátíthat, átminösíthet, összevonhat, kényszer eladásra ítélhet termöföldet. A jogbiztonság megszünik a mezögazdaságban. Gyakorlatilag teljes állami kontroll alá kerül a mezögazdaság. Magyarországon ez pártkontrollt is jelent, tehát érdemes belépni a helyi pártszervezetbe, különben baj lehet.

A jelenlegi, 300 hektáros tulajdon határ marad, az 1200 hektáros határ valakinek a fejében megfordult, de egyenlöre neki sincsen elképzelése sem arról, hogy hogyan lehetne ezt megvalósítani. Reméljük, ez marad is így.

A szelektív adóztatással elvileg szét lehetne verni a nagy földmüvelö cégeket, de a gyakorlatban ez nem biztos, hogy menne, mert csak újra alakulnának több kisebb cégként. Azonban ott van az NFA, ami vagy engedélyezi az új cégnek a haszonbérlet jog öröklést (FIDESZ pártkönyvecske) vagy nem (FIDESZ pártkönyvecske hiánya)

Amit biztosan elér az új földtörvény az az, hogy külföldi nem vesz Magyar termöföldet. Nem mer. Ez a része helyes a törvénynek.

A termőföld törvény pár új fogalmat szándékozik bevezetni a hazai termőföld szabályozásba.

Eddig a termőföld tulajdonosának a polgár számított, egy polgár pedig maximum 300 hektár termőföldet birtokolhatott.

A termőföld tulajdonosának ezentúl a családi gazdaságok számítanak. Ezekhez mérten szabják meg a birtoklási határokat. Az új tervezet szerint 500 hektár lehet egy családi gazdaság által birtokolható termőföld. De 1200 hektárnál nem lehet egy családi gazdaság tulajdonában semmiképpen több termőföld. Családi gazdaságnak a közeli hozzátartozók számítanak.

Az új szabályozás azonnal felvet egy csomó olyan kérdést, ami eddig nem is létezett.

Ma egy nagyobb "családi gazdaság", mondjuk családfő + feleség + 3 gyerek + 2 még élő nagyszülő összesen 7 fő. Ha ők jól és okosan dolgoztak, termőföldbe fektették az elért profitot, akkor most van nekik 7x300=2100 hektár termőföldjük. Vajon mi lesz az ilyen, földművelő családokkal? El kell adniuk a földet, amit megvettek, vagy egyszerűen államosítják alóluk, mint a MNYP-t? Ez lesz az új "Kulák törvény"?

Mi van, ha van mondjuk 4 testvér + mindegyik családja, akik mind földművelők és van földjük is? (Kulák család) Ebben az esetben mondjuk gyerekekkel együtt fejenként van 1500 hektár földjük. Ők most egy családi gazdaságnak számítanak vagy nem?

Szerintem megint Mekk Mester alkotott valamit, amit törvénybe is sikerült foglalni.

Ha már feltétlenül limitálni szeretnék a birtokméretet, akkor érdemes lenne meghagyni a jelenlegi 300 hektáras határt. Mert a "családi gazdaság" megint csak arra lesz jó, hogy újabb baromsággal kelljen megküzdenie annak, aki termelni szeretne Magyarországon...

Németországban a DB új technológiát alkalmaz a fémtolvajok ellen.

A DB-nek is komoly problémát okoznak a fémtolvajok. Emiatt az új építésű, valamint felújított szakaszokon már alkalmaznak egy új technológiát, a mesterséges DNS-t.

A DB-nél alkalmazott vezetékek már eddig is meg voltak jelölve a külső és belső burkolaton egy "DB-xxx" feliratú fémlemezkével. Ez azonban nem jelentett megfelelő védelmet a fém tolvajok ellen.

A mesterséges DNS első körben megjelöli az elkövetőket. Normál fényben láthatatlan, de a rendőrség rendelkezik olyan fényforrással, ami láthatóvá teszi.

Így egyszerűen elkaphatóak maguk a bűnözők, tehát a tolvajok és a kereskedők, feldolgozók is.

A másik, még komolyabb védelmi vonal az, hogy a mesterséges DNS megjelöli az anyagot. Egy fémtelepen körbe tudnak sétálni a rendőrök és azonnal megtalálják a lopott fémet, valamint azt is azonosítani tudják, hogy pontosan honnan lopták el.

A legnagyobb újítás az, hogy még a beolvasztott fémet is megjelöli az új anyag. Hiába olvasszák be és öntik át más formába a lopott fémet, a mesterséges DNS akkor is benne marad és kimutatható. Ezzel gyakorlatilag eladhatatlanná válik a fém.

Az új technológia alkalmazásával a Magyarországi fémtolvajlást is jelentősen vissza lehetne szorítani és ezzel nagyon sok pénzt meg lehetne takarítani az államnak.

A legújabb Matolcsy csomag része az online pénztárgép. Ez egy nagyon hatékony eszköz a csalások ellen.

A kiskereskedelemben, vendéglátásban, valamint mindenhol, ahol nagy tömegben és KP-ben is vásárol a lakosság, elterjedt a bevételekkel történö csalás.

Ez úgy néz ki, hogy a készpénzes vevö vásárlását vagy nem ütik be a pénztárgépbe vagy meghackelik a pénztárgépet és a KP vásárlásoknak csak egy része kerül rögzítésre.

A kártyás ügyfél vásárlásával ezt nem lehet megtenni, de ugye vannak költségek is, amikre ezek a bevételek pont jók.

A KP bevételekböl pedig pont annyi lesz legális, bejelentett, amennyi a költségek fedezésére elegendö, így a csaló cégek pont nullszaldósak lehetnek. A maradék megy a tulajdonos zsebébe, valamint a félpénzre bejelentett alkalmazottak zsebébe.

Amint müködik a Matolcsy féle online pénztárgép, ez nem fog menni. A KP forgalmat is online és real-time jelenteni kell.

Az ellenörzés hatékony, mert az adóellenörök simán megfigyelhetik a tranzakciók számát a pénztárnál, pl. beülnek kávézni v. egy parkoló autóból az utcáról.

Valamint egyidöben látják egy laptopon, hogy mennyi volt a tranzakciókból beküldve és ha eltérés van, akkor csalnak az üzletben és úgy jártak.

A gyakorlatban ezentúl ez a fajta csalás ki fog halni.

Már csak az a kérdés, hogy mi fog történni ebben az üzletágban úgy általában.

Mert ne higgyük azt, hogy a tulajdonos valóban fog nullszaldóért gürcölni. Valamint az eddig részben zsebbe fizetett alkalmazott az eddigi nettó feléért dolgozni.

Valószínüleg általános áremelés várható minden ilyen üzletben. Az áremelés megy be ezentúl adóként a NAV-ba.

A hatékony adózás üdvözlendö folyamat, de egy egyszeri és szvsz magas inflációs hatást fog kiváltani.

Matolcsy bejelentett egy csomagot. A csomagnak van takarékossági, adóemelési és szarkenegetö része is.

Elsösorban megemelték a hiányt 2,2%-ról 2,8%-ra.

Ez a szarkenegetö rész, beismerték, hogy elkúrták az eredeti költségvetést. Ez egy nagyon rossz hír, mert azt jelenti, hogy semmi mást nem tudtak már kitalálni, tehát nincsen már tartalék (a kormány szerint).

Lecsökkentették a jövö évi GDP növekedést 1,6%-ról 1%-ra

Ez szintén annak a beismerése, hogy elkúrták, csak most nem csak a költségvetést, hanem a gazdaságot is.

De legalább most már az látszik, hogy ök is felfogták a helyzetet és nem egy rózsaszínü álomvilágban legóznak az elképzelt számokkal. Szóval ez egy jó hír.

133 Mrd-ot zárolnak a kormányzatnál

Van miböl takarékoskodni, ez egy pozitív hír. Reméljük, hogy be is tudják tartatni...

55 Mrd megtakarítás az EU pénzeken

Ha ezt úgy tudják elérni, hogy ne csökkenjenek a befolyó EU pénzek, akkor helyes. A kormánynak már sikerült sok projektnél elérnie, hogy zéró saját résszel is mehessen a projekt. Ezt kellene kiterjeszteni és minden EU forrást teljesen lehívni, hadd pörögjön a gazdaság.

Dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának szüneteltetése vagy kurtítása + 22K dolgozó elküldése a közszférából

Helyes lépés mindkettö.

Nem vagyok a téma szakértöje, de egyszerüsíteni kellene a nyugdíj mellett dolgozókra vonatkozó szabályokat.

Az államnak meg sokkal többen dolgoznak, mint kellene a 22K csak az elsö lépésnek kellene lennie.

Ha nem FIDESZ-nyikek ülnének a települések önkormányzataiban, akkor onnan is el lehetne küldeni az emberek 80%-át.

A 22K leépítés mindenesetre simán hozható.

Ez összesen 30Mrd megtakarítás.

Tanárok béremelésének elhalasztása

A tanároknál nincsen munkaeröhiány, mint az EÜ-ben. Ez azt jelenti, hogy eleget keresnek. Teljesen felesleges a béremelés.

Ez a pont 73 Mrd megtakarítás.

Segélyplafon - 47K közmunkás fizetésnél

Maga a segélyplafon egy nagyon-nagyon jó intézkedés. De mindenképpen a közmunkás fizetés alatt kellett volna meghúzni, mondjuk 60%-on.

Majd a következö csomagban el lehet rajta gondolkozni.

Ez 10 Mrd megtakarítás.

MNB adó ötlet megszüntetve

Az EU nem engedte a hol a piros, itt a piros játékot. Egy szarkeveréssel kevesebb.

A kormány komolysága nött ezzel a lépéssel, az ország megítélése javult.

Persze el lehetett volna kerülni, ha az az idióta, aki kitalálta, nem az NGM-ben (vagy a Századvégben) dolgozik, hanem mondjuk egy mekiben pörgeti a marhahús pogácsát...

Az AKK 10 helyett 30Mrd-ot fizet

Az MNB-t nem lehetett megadóztatni, de az AKK-t már lehet. Ez szarkeverés, aki kitalálta, át kellene helyezni a legközelebbi mekibe az elözö pontban felsorolt pozícióba...

Kp felvétel adójának 3-szorosára emelése

Majdnem pontosan ez szerepelt az én javaslataim között is, csak én 2-szeresére emeltem volna, de jó 3-szorosra is.

Az, aki olvasta a blogomat és merte javasolni a lépést, dicséret illeti.

A lépés kicsit visszaszorít a fekete gazdaságon és onnan vesz el pénzt, ahonnan el kell venni pénzt.

Az a bátor ember, aki olvasta a blogomban a javaslatot, olvasson tovább, mert van még két pont, amivel komoly pénzeket lehetne hasonlóan egyszerüen és hatékonyan beszedni.

Ez egy olyan adóemelés, ami "jó".

400K pénztárgép bekötése a NAV-hoz

Ezt már nagyon régen reklámozom, több, mint 10 éve. Most sem teljeskörüen tervezik megoldani, ahogyan kellene, de a félkezes is jobb, mint a semmi.

A "fordított" ÁFA-t (ami az "igazi" ÁFA...) kiterjesztése a sertéskereskedelemre

A "fordított" ÁFA, ami tulajdonképpen az "igazi" ÁFA, mármint a név alapján, sokkal hatékonyabb, mint a jelenlegi ÁFA. Bármilyen kiterjesztése pénzt hoz az államnak.

Lassan ki kellene terjeszteni az egész gazdaságra, de lépésenként is sok pénzt hoz...

TB plafon eltörlése

Ez is egy helyes lépés. A "flat" adók világában érdemes minden adót "flat" módon beszedni vagy fix adót szedni. Helyes lépés, mert konzekvensé teszi az adórendszert.

Ez a félszuperbruttó szörnyedvény eltörlése után nullszaldós.

Összességében a csomag jó

Az AKK megadóztatása csak 30Mrd, ezért ezt érdemes lenne kihajítani belöle.

A munkahely megszüntetö programot érdemes lenne kihajítani szintén. Kivétel a "kisadó"-t, de csak az 5%-os határ visszaállításával, hogy ne lehessen vele csalni.

Ha a program megszünne, akkor lehetne tartani 2,2%-os vagy még annál is alacsonyabb hiány célt. Ami csökkentené az államadósságot, csökkentené az alapkamatot és beindítaná a GDP növekedést.

Kína elkezdte reklámozni a Jüan-t, mint tartalék devizát. A lépés nem meglepö, az EUR zóna régóta válságban van, a US még nagyobb sz*rban. Svájc pedig egy kis ország. Logikus lépés, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának a pénze legyen a tartalék deviza.

A lépés az USA-ban elég nagy felháborodást váltott ki.

Nem elég, hogy ott van az EUR, ami már minden EU közeli helyen leváltotta a dollárt, tehát Afrika, nem olaj arab államok, Oroszország.

Most majd jön a Jüan és ugyanezt teszi a távol keleten.

Kína gazdasági pozíciója meg ráadásul messze stabilabb a US-nál, a Jüan általános vélekedés szerint alulértékelt, ezért a váltás igen gyors is lehet.

A US emiatt már most kommunikációs hadjáratba kezdett az ötlet ellen, sok gazdasági szereplö reklámozza, hogy a Jüan miért nem alkalmas tartalék devizának.

Ugyanez történt az EUR ellen, de a próbálkozás akkor nem jött be, most még kisebb az esélye.

Tanúi vagyunk egy nagy gazdasági és katonai birodalom lassú, de biztos letünésének. Az US lassan, de biztosan teret veszít mindenhol a világban.

Tanúi vagyunk egy új superpower felemelkedésének is, ahogy Kína egyre erösebb és erösebb lesz.

A US mellett India lesz még a másik vesztes fél. Az indiai Rupee lehetett volna még egy nagy tartalék deviza. De az indiai gazdaság törékeny, a Rupee még törékenyebb. Jelenleg nincsen arra esély, hogy a Rupee tartalék deviza szerepet töltsön be.

Kína komolyan gondolja a dolgot. Emiatt muszáj lesz neki tovább liberalizálnia a pénzpiacait, különben nem lehet a Jüan tartalékdeviza. Ez számukra biztosan nem hangzik jól, mert a központi hatalomnak kevesebb közvetlen beavatkozási lehetösége lesz. De a Kínai gazdaságnak jót fog tenni. A Kínai vezetésnek is, mert meg kell tanulnia, hogy törvényekkel szabályozzon és ne utasításokkal. Nem lesz egyszerü, de menni fog.

Egy fiatalember sétál a városban. Az egyik téren leül egy padra. Mellette idősebb úriember újságot olvas. Kis idő múlva természetesen beszélgetni kezdenek. A téma hogy, hogy nem, az ország helyzete, és végül rákerül a sor Orbánra is. Az idősebb a fiatalemberhez fordulva megszólal:

- Tudod, Orbán Viktor olyan, mint egy teknősbéka egy oszlop tetején.

A fiatalember elgondolkodik:

- Nem értem azt a dolgot a teknősbékáról az oszlop tetején...

Az idősebb ember válaszol:

- Ha vidéken, a mezőn sétálsz, és egyszerre csak meglátsz egy teknősbékát, amely egyensúlyoz egy villanyoszlop tetején, mi jutna az eszedbe?

Mivel észreveszi az értetlenséget a fiatalember arcán, hozzáteszi:

- ELŐSZÖR: TE nem érted, hogyan került oda.

- MÁSODSZOR: TE nem akarod elhinni, hogy ott van egyáltalán.

- HARMADSZORRA: TE jól tudod, hogy egyedül, magától nem kerülhetett oda.

- NEGYEDSZER: TE biztos vagy abban, hogy nem kellene ott lennie.

- ÖTÖDSZÖR: TE tudatában vagy annak, hogy semmi hasznosat nem fog tudni tenni ott fent, semmi jó nem származhat abból, hogy ott van.

ÍGY TEHÁT, AZ EGYETLEN ÉS ÉSSZERŰ DOLOG: SEGÍTSÉGET KELL NYÚJTANOD AHHOZ, HOGY ONNAN LEKERÜLJÖN.

Az EU végre előállt egy jó bankszabályozási tervvel. Szét fogják választani a normál banki tevékenységet a befektetési banki tevékenységtől.

Ennek van értelme.

A normál bankok átlag profitot keresnek alacsony kockázat mellett, ezért a normál bankok soha nem mennek tönkre, még komoly válság idején sem. Természetesen megfelelően szigorú bankfelügyelet és törvények mellett.

A befektetési bankok magas kockázattal dolgoznak magas profitért. Azonban egy vagy néhány meghiúsult üzlet vagy egy akár kisebb válság ezeket a befektetési bankokat csődbe tudja juttatni.

Jelenleg egy nagy banknak van mindkét üzletága. A befektetési bank nincsen elválasztva, ők játszanak a normál ügyfelek pénzével is. Ha a befektetési bank tönkremegy, akkor az magával rántja a normál bankot is.

Ebben az eseteben a polgárok védelmében az államnak ki kell húznia a szarból a nagybankot az adófizetők pénzén.

Ha bejön az új szabályozás, ez nem lesz többé.

A normál bank soha vagy gyakorlatilag soha nem megy csődbe - az állami beavatkozás költsége közel zéró lesz.

Ha pedig egy befektetési bank csődbe megy, hát azt a befektetői szívták be. Akikért nem kár, legalábbis állami beavatkozást nem igényel, a gazdaságot nem érinti.

Természetesen törvényekkel kell garantálni, hogy a normál bank pénze ne folyhasson át a befektetési bankba. Valamint, hogy egy féleszű polgármester ne fektethessen be egy befektetési bankba, tehát közpénz ne mehessen oda. Valamint, hogy nyugdíj megtakarítás csak limitáltan mehessen oda.

Szóval el kell érni, hogy csak a gazdagok pénze kerüljön a befektetési bankokba és az vesszen el, ha fejre áll.

Ez egy nagyon komoly lépés a helyes irányba, a globális bankrendszer normalizációja felé.

Aki nyer az online szerencsejátékon, abban valószínűleg felmerül a kérdés, hogy akkor most ez legális, adózott pénz-e vagy nem az? A probléma ezzel a pénzzel az, hogy mindenképpen átutalással kerül rendezésre, tehát mindenképpen a NAV látókörébe kerül. Ha nem vallja be valaki, vagyonosodási vizsgálatot válthat ki. Vagyonosodási vizsgálatnál pedig egyből kiderül, ott ugyanis minden, magyar vagy külföldi bankszámlán az összes tételt ellenőrzi a NAV, kiemelten a befolyó összegeket.

Az online szerencsejáték a magyar jogszabályok szerint tiltott. Az, hogy ezt a PTK hogy bünteti, nem tudom, de a NAV-nál ezek után a jövedelmek után is van lehetőség adót fizetni és ha valaki megfizette ezt az adót, akkor a NAV nem bünteti.

Tehát a nyeremény után úgynevezett önálló tevékenységként kell adót fizetni. Ennek a mértéke 16% SZJA és 27% EHO. A negyedév utáni 12. napig kell befizetni az adót - ahogy általában a negyedéves adókat kell.

Az adóéven belül keletkezett veszteséget le lehet számolni a nyereségből, de igazolni kell a veszteséget.

Ha valaki ezt hosszabb távon csinálja, akkor érdemes könyvelni, pl. excelben a tételeket és negyedévente fizetni a NAV felé, amennyiben van persze nyereség, majd év végén "elszámolni". Bonyolultan hangzik, de nem az.

Vagyonosodási vizsgálat

6,44%-ra, a 6,5% alapkamat alá csökkent az állampapírok hozama. Az év eleji, igen magas 7-8%-os szintröl folyamatosan lépegetünk lefelé, ahogy az MNB végre elkezdte csökkenteni az alapkamatot. A forint árfolyamát nem befolyásolta az alapkamat csökkentés, az állampapírokra folyamatos a kereslet.

Az, hogy az alapkamat alá süllyedt a hozam, azt jelzi, hogy a piac beárazott még további kamatcsökkentéseket is.

Érdekes, hogy a kereskedés napján mindig megfigyelhetö egy délelötti forint gyengülés, majd kiegyensúlyozódás.

Elvileg ennek pont az ellenkezöjének kellene történnie, mert ilyenkor elvileg a befektetök részben devizáért vásárolnak forintot, ami erösítené az árfolyamot.

De nem ez történik, hanem pont az ellenkezöje.

Az MNB v. az AKK nem okozna egy ilyen hullámot a forint piacon, ezért az ö beavatkozásokat ki lehet zárni. Ök szépen csendben úgy kereskednek, hogy ne befolyásolják a forint árfolyamot vagy ha mégis, akkor erösítsék.

Lehet, hogy a lejárati idöpont is egybeesik az aukció idöpontjával, ebben az esetben a befektetök egy része azonnal devizára váltja a visszakapott pénzt és kiviszi az országból.

Ha ez valóban így van, ez nem jelent bajt. Van elég külföldi és belföldi befektetö is. A külföldiek valószínüleg cserélödnek, akik itthagyják Magyarországot, azok szerintem a magas kockázatra specializálódott befektetök és akik jönnek, azok a hosszútávban gondolkozó, de biztonságot igénylö befektetök.

A kisadó az egyik "jó"-nak indult eleme volt a munkahely megszüntetö programnak. Tömegével fogja kifehéríteni a szürke/fekete gazdaságban dolgozókat és olyan pénz adóztat, ami most egyáltalán nem adózik. Sajnos a szabályok enyhítésével adóoptimalizáció számára tárt kapukat nyit, ezzel sokba fog kerülni az államnak.

A kisadó mértéke fix 50K/hónap.

A kisadózó maximum éves árbevétele 6M, tehát 500K/hónap.

Ideális esetben a kisadózó 10% kisadót és 1% iparüzési adót fizet. Ez igen kedvezö szinte minden más adózási lehetöséghez képest.

A kisadózó dönthet úgy, hogy alanyi ÁFA mentes legyen vagy nem.

Ha az ÁFA mellett dönt, akkor az ÁFA beleszámít a 6M árbevétel határba. Ebben az esetben azonban az effektív adókulcs az alacsonyabb árbevétel és azonos adóösszeg miatt nö.

A kisadózónak nem kell beszámolót benyújtania, ezért lehet, hogy nem kell könyvelöt sem alkalmaznia. Ez egy nagyon komoly költségtöl szabadítja meg a kisadózót.

A kisadózó számláját a cégek elszámolhatják költségnek, de kisadózónként maximum 1M erejéig. Az 5% küszöb kiesett.

A kisadózó adónem most már alkalmas adóoptimalizációra

Egy cég max. 1M-t tud kisadózóként fiktív számlázni.

Ha egy cégböl a tulajdonosok ki szeretnének venni pénzt kisadózó terhekkel, akkor csak annyit kell tenniük, hogy körbekérdeznek az ismerösi körükben kisadózó után és ezeknek 1-1M értékben fiktív számlákat állítanak ki.

Esetleg létrehoznak egy kisadózó céget és azon keresztül veszik ki a pénzt.

Az 5% határ eltörlése után erre lesz lehetöségük.

Az adóoptimalizáció így már egyszerü és gyakori is lesz.

Nem értem, hogy miért törölte el Matolcsy az 5%-os határt???

Magyarország egy szocialista ország erösen csökkenö népességgel. Miért nem vállalnak gyereket a családok?

Ha tömegesen nem vállalnak gyereket a családok, akkor annak általában alapvetö oka van. A divat vagy a társadalmi szokások nem magyarázzák meg kielégítöen.

Kasztok

Magyarországon a középosztályban születnek megfelelö számban gyerekek, 2-4 gyerek per család, valamint a lumpi osztályban, jellemzöen 3 vagy több gyerek per család.

A szegény családokban 1 vagy még kevesebb gyerek születik.

Mivel Magyarországon szocializmus van, ezért a dolgozók többsége szegény.

Az adórendszer kifejezetten nem gyerekbarát volt a FIDESZ elött, most már kezd gyerekbaráttá válni, de még böven van mit tenni.

A középosztályban nincsen probléma a gyerekvállalással ma sem, mert amelyik család beért a középosztályba a nö 30 éves életkora elött, az vállal is gyereket megfelelö számban.

Persze az a család, ami csak a nö 30+ éves korára ért be a középosztályba, az nem számít ide, mert akkor, amikor a gyereket vállalni kellett volna, még szegény volt. Ilyenkor jönnek a nö életkorából adódó problémák - vagy sikerül a gyerek vagy nem, csak 1 gyerekre van idö vagy még arra sem.

Egy szegény család azért nem vállal gyereket vagy csak maximum 1 gyereket, mert egyszerüen nem tudja magának megengedni. Mondjuk a család havi nettó árbevétele legyen 200K. Jó esetben a férj keres többet, mondjuk 120K-t, a feleség meg 2 évig kap havi nettó 80K helyett 70K állami jövedelmet. Eddig nincsen komoly probléma, mert ugyan a gyerek belekerül némi extra pénzbe, de ezt még ki lehet gazdálkodni.

A probléma a lakhatással van. Ez nagyon jól látszik azon, hogy a szegény családok vidéken jóval több gyereket vállalnak, mint Budapesten vagy nagyvárosban.

Egy Budapesti szegény családnak mondjuk van egy 15M-s panellakása nappali + 1 szobával. Ez kicsi gyerekneveléshez. Szükség lenne minimum nappali + 2 szobára. Ez a szegény családnak nem vagy alig elérhetö. 2 gyerekhez szükség van nappali + 3 szobára. Ez Budapesten ráadásul még kifejezetten ritka lakástípus is. Ezért Budapesten kifejezetten ritka szegény családban a több gyerek.

Vidéken más a helyzet. Vidéken 15M-ért már simán lehet kapni 100-150m2-es családi házat, ahol rendelkezésre áll nappali + 3 szoba, akár nappali + 4 szoba is belefér az árba. Vidéken születnek is megfelelö számban gyerekek.

Megoldást jelentene, ha a szegényeknek lenne lehetöségük ingázni. Így lehetne családi házuk vidéken olcsón és munkájuk a nagyvárosban. Ennek az a baja, hogy nagyon sok idöbe, energiába kerül, valamint pénzbe is.

A valódi megoldás az lenne, ha egyrészt erösebb lenne az adókedvezmény gyerekek után, valamint ha több család lenne alsó-közép osztályban és kevesebb lenne szegény. Ezt csak erösebb gazdasággal és több munkahellyel lehetne elérni, amihez a szocializmus leépítése az egyetlen út.

Az utóbbi az, amiért a Magyarországi szocialista pártok ráfogják még a nyuszira is, hogy miért születik kevesebb gyerek a szükségesnél. Nehéz azt elismerni, hogy maga a szocializmus az oka.

Szocializmus vs. kapitalizmus

A FIDESZ ma reggel eldöntötte, hogy teljesen betiltja a pénznyerö automatákat. Az indoklásban szerepelt, hogy elsösorban az amúgy is nehéz helyzetben levö lumpi népcsoport használta öket, valamint a tulajdonosi körben nemzetbiztonságot veszélyeztetö elemek is voltak.

A lépés helyes. A pénznyerö automatával való játék nagyon drága szenvedély betegséget okozhat, amit egy lumpi, de akár egy szegény v. alsó középosztálybeli család sem engedhet meg magának.

A pénznyerö automatáknak tényleg a kaszinókban van a helyük. Ideális esetben jó messze a játékosok lakóhelyétöl, hogy csak limitáltan tudják látogatni.

Az internet korában teljesen betiltani úgysem lehet, hiszen neten is lehet pénzben pókerezni.

Mindenesetre a netes póker nem a lumpik v. a szegények játékszere, ezért a társadalmi veszélyessége alacsony.

A lépés másik oldala az, hogy kiesik a 60-80 Mrd-ra tervezett játékadó bevétel egy része.

Ezt azonban messze ellensúlyozza az adórendszerböl befolyó egyéb adók és kiadás csökkentés.

Kasztok

Schiffer András, az LMP volt frakcióvezetöje bejelentette, hogy az LMP semmiképpen nem lép szövetségre az MSZP-vel. Ezzel gyakorlatilag eldölt a következö választás eredménye.

Az interview (HVG)

Az eredeti elemzésem

Ahhoz, hogy a FIDESZ legyözhetö legyen, egy teljes ellenzéki összedfogásnak kell történnie. Ahogy már az eredeti elemzésemben leírtam, ennek az esélye minimális.

A 3 nagy ellenzéki párt közül az MSZP-LMP viszonyban van legkisebbb ellentét. Ha ezt nem tudja az LMP lenyelni, akkor vajon hogyan tudna együttmüködöni a Jobbikkal?

Márpedig _minden_ ellenzéki pártnak össze kellene fognia még a _választások elött_ ahhoz, hogy a FIDESZ-t le tudják gyözni.

A magyar nemzet egyik gyengéje, hogy nem tud együttmüködni. A FIDESZ remekül ki is használja ezt az adottságot, meg fogják nyerni a következö választást, erre kell készülnie mindenkinek.

A kisadó az egyik "jó" eleme a munkahely megszüntetö programnak, ami pénzt hoz és nem pénzt visz. Tömegével fogja kifehéríteni a szürke/fekete gazdaságban dolgozókat és olyan pénz adóztat, ami most egyáltalán nem adózik.

A kisadó mértéke fix 50K/hónap.

Kisadózó maximum éves árbevétele 6M, tehát 500K/hónap.

Ideális esetben a kisadózó 10% kisadót és 1% iparüzési adót fizet. Ez igen kedvezö szinte minden más adózási lehetöséghez képest.

A kisadózó dönthet úgy, hogy alanyi ÁFA mentes legyen vagy nem.

Ha az ÁFA mellett dönt, akkor az ÁFA beleszámít a 6M árbevétel határba. Ebben az esetben azonban az effektív adókulcs az alacsonyabb árbevétel és azonos adóösszeg miatt nö.

A kisadózónak nem kell beszámolót benyújtania, ezért lehet, hogy nem kell könyvelöt sem alkalmaznia. Ez egy nagyon komoly költségtöl szabadítja meg a kisadózót.

A kisadózó számláját a cégek elszámolhatják költségnek, de kisadózónként maximum 1M erejéig vagy összesen maximum 5% erejéig.

Ezt a szabályt azért hozta a parlament, mert a 11% egy extrém kedvezö kulcs. Akadályok nélkül mindenki kisadózó lenne holnaptól.

A fenti szabályok miatt a visszaélés igen bonyolult és limitált is.

Egy cég maximum 5%-ot tud a teljes árbevételéböl így fiktív számlázni, de max. 1M-t kisadózóként.

Ahhoz, hogy 1 kisadózót teljesen ki tudjon fiktív számlázni, kell még +5 cég, amiknek van egyenként 1M "kisadózó" keret. Tehát minimum 20M árbevétel cégenként.

Ahhoz, hogy lehessen egyáltalán kisadót csalni, kell valaki, akinek nincsen és elöre láthatóan nem is lesz munkája, tehát kell a "kisadózó".

A gyakorlatban ezek a korlátok minimalizálni fogják a kisadóval történö visszaéléseket.

Lesz ilyen, mert ha valakinek van pl. egy 20M-as cége és egy kisadózó ismeröse, lehet, hogy megegyeznek és 1M értékben készül egy fiktív számla.

Egy ennyire kedvezö adózási formánál azonban ez nem elkerülhetö, ahogy az EVA-nál sem volt az.

A távfütés a városokban egy nagyon környezetbarát fütési forma. Magyarországon nem túlzottan népszerü. Ennek az az oka, hogy a közvetlen költségei magasabbak, mint az egyedi gázfütésnek. Ezen persze lehetne változtatni.

Jelenleg a tarifák így néznek ki:

Gáz - 3 350 Ft / GJ

Mért távfütés - 4 200 Ft / GJ

+ ÁFA

A gázfütésnél persze az átlag fogyasztó nem számolja bele a gázkészülék beszerzési és fenntartási költségeit.

Ez kicsit egyenlít a dolgon, de a távfütés még ezzel is drágább.

Azért drágább, mint a FÖTÁV költségeinek csak 60%-a a gáz ára. 40% megy el értékcsökkenésre, munkabérre és egyéb költségekre.

A höszállítási veszteség csak 9,6%-os, tehát erre nem megy el nagyon sok pénz.

A FÖTÁV valószínüleg olcsóbban tudja beszerezni a gázt és hatékonyan hasznosítja, így lehet az árkülönbség csak 25%.

A távhö úgy lehetne olcsóbb, ha több olcsó energiaforrást használna fel a FÖTÁV.

Pl. a szemétégetés egy ilyen forrás lehet.

Lehetöség lenne a Budapest alatti / körüli termélvizek felkutatatására és hasznosítására is.

A másik oldalon az egyedi mérést kellene mindenhova elöírni. Ehhez lehetne szerintem EUs pénzeket is hozzárendelni.

Mindenesetre érdemes lenne a FÖTÁV-ot fejleszteni, mert környezetbarát a távfütés és az importot is jelentösen tudja csökkenteni.

A távlati cél szerintem annak kellene lennie, hogy Budapesten minden városias részen távfütést kellene alkalmazni.

Németországban vannak olyan tervek, hogy új lakossági ingatlanba nem engedik bevezetni a földgázt.

Ezen nagyvárosoknál Magyarországon is el lehetne gondolkodni, ahogy a távhö szolgáltatás versenyképessé sikerült fejleszteni.