Hivatalos statisztikák szerint a közmunkások 16%-a tudott tavaly/idén kikerülni a közmunkás létből és elhelyezkedni dolgozóként.
A 16% első ránézésre alacsony számnak tűnik, de abszolút nem az. A közmunka előtt ez a társadalmi csoport egyáltalán nem dolgozott. Az elhelyezkedési arány 1-2%-os volt.
Ha ezzel hasonlítjuk össze, akkor a 16% hatalmas eredmény.
Ezen az eredményen csak úgy lehetne javítani, ha a közmunkásokat betelepítenék a nagyvárosokba, elsősorban Budapestre.
Természetesen nem kötelező jelleggel, hanem önkéntes alapon.
Vidéken nincsen munka. A közmunkás nem feltétlenül azért nem tud elhelyezkedni, mert nem is akar dolgozni, hanem azért is, mert nincsen számára munka.
A legtöbb munkahely Budapesten van, majd a vidéki nagyvárosokban.
A finom módszer a tartós munkanélküliek beterelésére a nagyvárosokba a segélyek megszüntetése a kistelepüléseken. Természetesen folyamatosan. Első körben az 500 v. kevesebb lakosú településeken kell megszüntetni a segélyeket, majd folytatni egészen addig, amíg csak néhány, erre alkalmas és erre kijelölt nagyváros lakosai kaphatnak segélyt.
Ezzel párhuzamosan természetesen meg kell oldani a tartós munkanélküliek lakhatását a kijelölt városokban. Erre alkalmasak a panelek, amiket az állam most olcsón fel tudna vásárolni.
Vidéken minden fejlett országban szinte kizárólag dolgozók élnek. A lumpenszocialisták mind a városokban élnek. Ezt Magyarországon is így kellene csinálni. Így a logikus és így a jó.