A legutolsó tájfun a "Haiyan" a katasztrófán keresztül rávilágított arra a tényre, hogy a klímaváltozás miatt "halálzónák" alakulhatnak ki egyes területeken.
A "halálzóna" természetesen nem jelenti azt, hogy az adott területre belépő emberek azonnal meghalnának. Azt jelenti, hogy az adott terület gazdaságosan nem tud lakott lenni.
Ez nem újdonság, ma is tele van a föld "halálzónával", pl. ilyen a legtöbb sivatag v. a nagyon északon fekvő területek.
Az újdonság az, hogy halálzónává fognak a közeljövőben olyan területek válni, amik eddig nem voltak azok és sűrűn lakottak.
Erre a folyamatra a Haiyan tájfun pusztítása egy jó példa.
A Haiyan 350 kmh sebességű széllel érkezett meg a Fülöp szigetekre. A hurrikánokat össze-vissza mérik, de a leggyakoribb skálán csak 250kmh szélsebességű hurrikánokat mérnek maximum. A 350 kmh pont 100 kmh szélsebességgel gyorsabb.
A 350 kmh ráadásul nem a valós csúcssebesség. Ez az 1 percet meghaladó széllökések maximális sebessége. Ennél vannak még kb. 20-25%-al gyorsabb szelek is, amik úgynevezett "lefelé irányuló szelek". Ezek csak egyes pontokon érik el a felszínt, ezeken a helyeken azonban rombolnak. Ezek a szelek még kutatás tárgyát képezik, ezek magyarázzák meg, hogy kettő teljesen egyforma épület közül miért bontotta le az egyiket a hurrikán és miért hagyta meg a másikat
A "tájfun biztos" épületeket max. 200kmh sebességű szélre méretezik a Fülöp szigeteken.
A gyakorlatban a 350 kmh sebességű szél nem csak a szokott fa és papír épületeket rombolta le, hanem sok beton+tégla épületet is - szerencsére nem mindet.
Természetesen a technológia megvan ennek a szélsebességnek is ellenálló épületekhez és infrastruktúrához.
A drágább az infrastruktúra átalakítása. Első körben minden lakott területnek a szintjét a "Stormsurge" szintje fölé kell emelni egy biztonságos szinttel. Legyen ez mondjuk 10 méter. Ezután minden infrát a föld alá kell telepíteni. Aminek a föld felett kell lennie, át kell tervezni tájfun állóvá. Tehát meg kell erősíteni. Pl. a közlekedési lámpák v. táblák. Más, a gyakorlatban működő megoldás nincsen, mert a tájfunnal együtt lezúduló óriási mennyiségű csapadék a védőgátakat kizárja, mint opciót. A védőgát csak annyit tenne, hogy a tenger felől zár, de a csapadékot meg összegyűjti, ezzel áradásokat okoz. A szintemelés ezeket a problémákat automatikusan megoldja - és nem nagyon drága.
A településeket összekötő utakat és vasútvonalakat is legalább részben a stormsurge szintje fölé kell emelni, hogy legyen közlekedési lehetőség a tájfun során is.
Utána jöhetnek az épületek. Az épületeket vasbetonból kell építeni, méghozzá a jelenleginél jóval erősebből. A nyílászárókat is erősebbre kell építeni, célszerüen fém redőnyökkel ellátva. A tetőt is tájfun állóvá kell építeni, nem lehet például feltéphető része.
Első látásra is jól látszik, hogy mindez őrült összegekbe kerül. Az érintett területeken sehol sincsen ennyi pénz, még a US-ben sem végrehajtható a teljeskörű védelem.
Emiatt gazdaságilag ezek a területek nem lesznek benépesíthetők a közeljövőben.
A területek sorsa az lesz, hogy folyamatosan kapják a tájfunokat a nyakukba és kettő katasztrófa között nem lesz idejük/pénzük a javításokat elvégezni. A lakosság valószínűleg olyan területekre fog áttelepedni, amit nem érnek el a tájfunok vagy nem teljes erővel, esetleg a fővárosokba, nagyobb városokba, ahol lesz elég pénz az átalakításokra.
Ezek a területek nem lesznek teljesen kihaltak, de a mai népsűrűségnek a töredéke él majd itt.
