Magyarország és különösen Orbán Viktor kitűnőre vizsgázott árvíz kezelésből. Az eddigi legnagyobb árvizet vezették át úgy az országon, hogy nem keletkezett komoly kár sehol sem.

Nem halt meg senki, nem került víz alá mennyiségben ingatlan, nem keletkeztek nagy károk sehol sem.

A semleges szemlélőnek is feltűnt, hogy Orbán Viktornak bizony vannak kvalitásai. Kiválóan le tud kezelni valamit, amit lát. Ilyen például az árvíz. Megelőlegezem neki, hogy kiváló taktikus lenne egy háborúban is. Olyasmi, mint Rommel vagy Napóleon.

Magyarországon a kormányváltás után is lehetne ilyen feladatokra használni a képességeit, pl. lehetne a rendkívüli ügyek minisztere, mindenki jól járna vele.

Ha ilyen jó taktikus, akkor mégis miért esik össze Magyarország gazdasága?

Orbán Viktor egy csapnivaló stratéga. A stratéga feladata az, hogy megszervezze, megtervezze és végre is hajtsa azt, hogy mi, mikor és hol álljon rendelkezésre, mi, mikor és hol kerüljön bevetésre.

Rommel egy remek taktikus volt, de a felettese egy csapnivaló stratéga. Nem foglalta el Máltát, ezért Rommel soha  nem kapta meg azt az utánpótlást, amire szüksége volt. Emiatt aztán el is veszítette a háborút.

Egy jó stratéga elfoglalta volna Máltát és Gibraltárt, elvágta volna az angol utánpótlást Egyiptom felé és ezzel el is foglalta Észak Afrikát.

Magyarországra visszatérve, Orbán Viktor hiába jó taktikus, de a gazdasághoz kukorék. Nem ért a stratégiához, nem tudja az erőforrásokat megtermelni. Elrabolni tudja csak őket, de ugye az nem tart örökké.

Magyarország szerencsétlensége az, hogy Orbán Viktor képes hatalomra kerülni, mert kiváló taktikus, de nem képes jól kormányozni, mert csapnivaló stratéga. Hát, ez van...