A cikk apropója az, hogy az utóbbi időben megjelent pár cikk a nemzetközi sajtóban, valamint Magyarországon is, amiben azt terjesztik, hogy a US-ben komoly problémák vannak a gázfáklyázással.
A gázfáklyázás (gas flaring) azt jelenti, amikor a kitermelt gáz egy részét a kitermelő elégeti.
Ennek az égetésnek több oka lehet, egy része technológiai, pl. egy új fúrásnál az első gázt el kell égetni, vagy egy gázkitörésnél a kitörő gázt el kell égetni. Ezzel nem sok mindent lehet tenni, de nem ez adja a mennyiséget.
A másik ok gazdasági. A kitermelő nem tud mit kezdeni a gázzal. A kőolaj kitermelésnél általában vagy mondjuk kis kerekítéssel mindig jön fel gáz is. Akinek csak az olaj kell, az ezt a gázt elégeti. A gáz nyilván nem értéktelen a piacon, de ezekben az esetekben a szállítása többe kerülne, mint az elégetése.
Harmadik ok lehet még politikai, amikor pl. egy ország nem engedi át a gázt a területén, hallottunk már ilyet...
Az US-ben azonban nem ez a helyzet. Ott a gáz értékes energiahordozó és gazdaságilag megéri felhasználni vagy eladni.
Az utóbbi időkben beindult "shale gas" kitermelési dömping változtatott a kitermelt mennyiségen, ezért valamennyire nőtt a gas flaring mennyiség is.
Ennek ellenére a US-ben még mindig alacsonyabb a gázfáklyázás aránya, mint az EU-ban.
2010-11-es adatok
| Termelés (bcm) | Flaring (bcm) | Arány | |
| US | 651 | 7,1 | 1,09% |
| EU | 167 | 3 | 1,7% |
| Oroszország | 669 | 37,4 | 5,59% |
| Iran | 146 | 11,4 | 7,8% |
| Nigeria | 23 | 14,6 | 63,47% |
Jól látható, hogy az adott ország, régió fejlettségi szintje határozza meg, hogy mekkora arányban pazarolja el a kitermelt földgázt.
A US pazarol a legkevesebbet, második az EU és harmadik helyre befut, bár szvsz. egy elég rossz értékkel Oroszország. Afrika meg, ahogy az ember várja, minősíthetetlen érdemjegyet szerez.
A világ teljes elfáklyázott gázmennyiségének aránya fokozatosan javult az utóbbi évtizedben, méghozzá jelentős mértékben.
| Termelés (bcm) | Flaring (bcm) | Arány | |
| 2000 | 2412 | 165 | 6,84% |
| 2011 | 3276 | 140 | 4,27% |
Adatok: BP, wiki, ceres.org
