Komoly zavarok alakultak ki a Kínai bankrendszerben. A folyamat már tart egy ideje, Kína most tanulja a bankok szabályozását is. Mivel a bankok szabályozása per pillanat sehol a világon nem kielégítő, nem nagy meglepetés, hogy Kína sem remekel benne, ahol 2 évtizede még azt sem tudták, hogy mi az a bankrendszer.
A problémát az állami közvetlen piaci beavatkozás okozza. Egyes cégek kapnak hitelt - állami engedéllyel, egyes cégek még állami támogatást is kapnak. Ezek a cégek sokszor nem a legtermelékenyebbek, sok köztük az olyan cég, ami egyértelműen és régóta veszteséget termel, amit aztán az állam kifizet neki, támogatások formájában.
A nagy állami cégek állami utasításra igen nagy termelő kapacitásokat építettek ki. Ezek a kapacitások azonban a jelenlegi piaci környezetben sokszor üresen állnak. Közben természetesen pénzbe kerülnek, direkt költségbe, valamint hitel költségbe is.
A nagy állami cégek mellett azonban léteznek jól működő, profitot termelő kicsi cégek is. Ezek állítják elő például a Kínai "gadget" termékeket, ezek képviselik gyakran a Kínai high-tech-et.
Azonban ezek a cégek nem kapnak az állami bankoktól hitelt, mert nem kapnak állami engedélyt a hitelhez.
Ezért a nagy, állami cégek extra profittal hitelezik a kis, felfutó cégeket. A nagy, állami cég 6%-on kap hitelt, amit 12%-on ad tovább. Erre felfigyelt a Kínai központi bank és ezeket a hiteleket betiltotta. De a kereskedelmi bankok kitaláltak egy módszert, amivel banki hitelekké varázsolták át ezeket a hiteleket, amivel per pillanat még nem tud mit kezdeni a központi bank.
A probléma nem ezekkel a hitelekkel van, hanem azokkal, amikor a hitelt nem egy felfutó kis cég kapja, hanem egy spekuláns cég.
A banki kontroll nélkül könnyen kerül olyan kézbe a pénz, aki spekulál, tehát játszik vele.
Ez kb. így néz ki:
Kis cég kap nagy cégtől 1M-t. A kis cég felteszi az 1M-t a pirosra. Ha nyer, nyert 1M-t, visszafizeti az 1M-t + kamatot és mindenki boldog.
Ha veszít, akkor a kis cég megszűnik, a nagy cég meg veszített 1M-t.
Nem egészséges, ha ilyesmi nagy tömegben fordul elő a gazdaságban. Főleg ott, ahol a nagy cégeket az államnak kell majd kimentenie.
A játék, ahol a kis cég játszik, az ingatlanpiac. Ez a játék aztán komoly keresletet támaszt, ami felnyomja az árakat. Nem érdeke senkinek, hogy drága legyen az ingatlan. Piaci ár az ideális, tehát se nem drága, se nem olcsó.
A jelenség sajnos tömeges lett, komoly károkat okozott a teljes Kínai gazdaságban.
Még szerencse, hogy Kínának van pénze kifizetni a cehhet, ha már szabályozni nem volt képes a bankrendszerét... A tanulópénzt meg kell fizetni, Kína most fogja ezt megfizetni. Lesz még ilyen elk*rás, nem ez az utolsó...