Kína elképesztő méretekben fejleszti a szélerőmű kapacitását. 2014-ben összesen 20,7 GW kapacitást adott hozzá a már meglevőhöz és év végén összesen 96 GW szélerőmű kapacitással rendelkezett.

A szélerőművek túlnyomó többségét saját maga gyártotta le, az import aránya néhány százalék csak. Alkatrészeket importál a szélerőműveihez, elsősorban a nehezen legyártható szárnyakat.

A szélerőművek többsége Észak-Nyugatra, a Góbi sivatag peremére lett telepítve. Olyan mennyiségben, hogy az oda vezető, ugyan jól kiépített utat túlterhelte, gyakorivá téve a közlekedési dugókat. A dugókat a túlméretes kamionok okozzák.

A világon a második helyen a US áll működő teljesítményben - 64,2GW.

A cél 2030-ra az, hogy a teljes áramtermelés 20%-a jöjjön szélerőművekből. Ehhez a mai fogyasztás mellett összesen kellene ~685 GW telepített teljesítmény. Ma 96 GW van. Ha évente 21GW-ot adnának hozzá a hálózathoz,mint 2014-ben, akkor az csak ~430 GW. Tehát ha tartani akarják magukat a célhoz, akkor a telepítések ütemét tovább kell gyorsítani. Évi ~37 GW új telepített teljesítményre.

Ez szvsz. teljesíthető feladat, a gyártási és telepítési kapacitást 78%-al kell növelni. Erre Kína simán képes.

Hány darab szélerőműről is beszélünk? Kínába a jellemző méret a 2,5 MW-os szélerőmű. Ha átlagnak ezt vesszük, akkor tavaly összesen - 20,7 GW = 20 700 MW = 8 280 db * 2,5 MW - tehát 8 280 darab szélerőművet telepítettek.

Emiatt voltak és vannak forgalmi dugók a Góbi sivatag felé vezető úton.

Kína emellett hetente helyez üzembe egy új szénerőművet. Ez eddig is ismert információ volt, az azonban nem, hogy ezeket a szénerőműveket már a legmodernebb technológia szerint gyártják le és minden esetben lecserélnek vele egy régit.

Az új szénerőmű ugyanannyi szénből kétszer több áramot termel. A nettó eredmény az, hogy a CO2 kibocsátás növelése nélkül kétszer annyi elektromos energiát állítanak elő. Valamint ezek az új szénerőművek már fel vannak szerelve modern légszűrő berendezésekkel, így szinte alig bocsátanak ki környezetszennyező anyagokat.

Az óriási mennyiségben legyártott szélerőmű technológiai fejlődést is hozott. A Kínai gyártmányok egy része már jobb, mint az Európaiak. Erősebb szélben is képesek működni, kevesebb karbantartást igényelnek és sivatagi, poros, homokos levegőben is megbízhatóan működnek. A 2,5 MW teljesítményű szélerőműveket lassan nagyobbakra cserélik és egyre több 3,5 MW teljesítményű kerül ki a gyárakból. Ez utóbbiaknak a felállítása is nehezebb, de majd megtanulják azt is sorozatban üzembe helyezni.

A 2,8% össz teljesítményt minden probléma nélkül kezeli a hálózat. Ez még akkor is igaz, ha egy nagy vihar idején ennek a többszörösét generálják a szélerőművek. A jövőben, ahogy nő az arány, szvsz. Kína is rá lesz kényszerítve arra, hogy változtatható teljesítményű szénerőműveket építsen. Ez még a jövő problémája, de be fog következni.

A hálózatvezérlés is kihívások elé néz, valamint a fizikai hálózat is. Például abban az esetben, ha egy nagy vihar miatt a Góbi sivatag környékéről kell elszállítani az összes elektromos áram mondjuk 60%-át a Keleti part városaiba. Szvsz. kizárt, hogy ez ma menne.