Negatív rekord dőlt meg Pekingben, a légszennyezés értéke (PM2.5) elérte a 755-t. 300 feletti szint már veszélyesnek számít, de a WTO 20-as értéknél nem javasol magasabbat.
Ennek a fényében a 755-ös szállópor szint egyértelműen életveszélyes. A PM2.5 szint, amit mérnek a 2,5 mikrométeres részecskék darabszáma 1 m3 levegőben. Ez az egészségre legveszélyesebb levegőt szennyező anyag, mert ez eljut a tüdőhólyagokba, ott leülepedik és gyulladást, rákot okoz, valamint csökkenti a tüdő gázcserélő képességét, amivel meg terheli a szívet és a teljes keringési rendszert.
Kínában 1975-höz képest a rákos halálozások az ötszörösére nőttek. 2010-re az _összes_ haláleset 80%-át légszennyezéshez köthető betegség okozta, a rák a leggyakoribb halált kiváltó ok lett.
A probléma már olyan súlyossá vált, hogy az államilag nagyon szigorúan ellenőrzött médián is átmegy és a média felhívja az uralkodó kommunista párt figyelmét arra, hogy tenni kellene valamit az ügyben.
A Kínai "kormány szóvivő" válaszolt is, azt mondta, hogy igyekeznek csökkenteni a légszennyezést, de ez nem megy túl gyorsan és ezért amikor figyelmeztetést adnak ki, akkor zárt helyiségben kell maradni, kint pedig csak maszkkal szabad tartózkodni.
Kína a gyors gazdasági fejlődés időszakában erre nem figyelt oda és most igen nehéz helyzetbe került. Az ipar légszennyezés kibocsátása elég egyszerűen szabályozható és javítható, de nem ez okozza a fő problémát, hanem a közlekedés, méghozzá az autós forgalom. Nehéz lesz visszaparancsolni a biciklire az életükben először autókba jutó tömegeket.
Ha megteszik, akkor az meg a GDP-t és az adókat fogja igen negatívan befolyásolni.
Az autók által kibocsátott légszennyezés nagyobbik részéért pedig a gumik által felvert por és egyéb anyagok a felelősek, emiatt még jobb motorokkal is csak igen keveset lehet tenni a helyzetért - a megoldás a forgalom csillapítása vagy föld alá terelése és a levegő szűrése. Mindkettő drága és lassú mulatság.