A 10%-os rezsi csökkentések hatásairól több, részben helyes elemzés jelent meg a sajtóban, itt leírom a várható valós hatásokat, valamint egy helyzetképet.

Az áram és gáz Magyarországon a lakosság/kis cégek számára úgynevezett egyetemes szolgáltatóktól szerezhető be, ennek az árát csökkenti a kormány 10%-al.

Maga az áram és gáz piac liberalizált, ami azt jelenti, hogy a vevő szempontjából két szereplő van, az egyik a hálózati cég, a másik pedig a kereskedő.

A hálózati cég felelős azért, hogy az áram/gáz megérkezzen a fogyasztóhoz.

A kereskedő cég pedig megvásárolja az áramot/gázt és eladja a fogyasztónak.

Az egyetemes szolgáltató is egy kereskedő, annyiban más, mint a "normál" kereskedő, hogy számára elő van írva, hogy mennyiért adhatja az áramot/gázt.

Az áram/gáz ára is két részből áll össze, az egyik az RHD díj (rendszer használati díj), amit a hálózati cég kap, a másik pedig az áram ára, amit e kereskedő kap.

A számlát általában a kereskedő küldi ki minden fogyasztónak, beszedi a pénzt és abból fizeti az RHD díjat a hálózati cégnek. (Nagy fogyasztóknak van lehetősége közvetlenül fizetni az RHD díjat, van, aki így is tesz)

Hálózati cégből egy adott területen csak 1 van, nincsen átfedés.

Kereskedő viszont szolgáltathat az ország bármelyik részére.

A sajtóban elterjedt hibás gondolat az, hogy a 10%-os egyetemes szolgáltatási díjcsökkentést át lehet hárítani az ipari fogyasztókra.

Ez nem lehetséges. Jól hangzik, de nem lehetséges.

A hálózati cégeknél külön RHD díj van a kis és a nagyfogyasztók számára, itt nincsen "egyetemes" díj, az összes RHD díj államilag meghatározott.

A gyakorlatban már hosszú évek óta 0%-os díjemelést engedélyeznek a hálózatos cégeknek, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb pénzük van. A 2013-as díjakban ~15%-os csökkentés van a kisfogyasztókra. A nagyfogyasztók RHD díjait átpofozták, nehéz eldönteni, hogy merre mentek el, egyes tételek nőttek, egyes tételek csökkentek.

Az egyetemes szolgáltatóknál tisztább a kép. Ott 8% körüli díjcsökkentést hajtott végre a hatóság. Az egyetemes szolgáltatók nem egyeznek meg a normál kereskedő céggel. Ez azt jelenti, hogy nekik esélyük sincsen a nagyfogyasztókon leverni ezt a 8%-os csökkentést, mert nincsenek nagyfogyasztóik. Nekik egy az egyben le kell nyelni ezt a pénzt. Az egyetlen dolog, amit tehetnek, hogy befejezik a szolgáltatást (csődbe mennek)

Kérdés, hogy miért csinálja ezeket a lépéseket a kormány?

A hálózati cégeknek már nincsen profitjuk és ha kimennek a piacról, akkor a kormánynak kellene átvenni ezt a feladatot is. Annak a kormánynak, aminek nagyon komoly gondjai vannak képzett emberek előállításával. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a kormány nem tudná kezelni a feladatot és Magyarországon rövid időn belül esetlegesen lenne áram a fogyasztónál.

Amíg nem államosítják az erőműveket, addig lenne áram az erőműveknél, de ez sovány vigasz Pista bácsinak, akinek meg nem lenne.

Az egyetemes szolgáltatók is megszűnhetnek. Nincsen állami egyetemes szolgáltató cég, a felállítása szvsz. 2 évet venne igénybe profi managementtel, a FIDESZ managemettel akkor ez inkább 4 év.

Ha nem lesz egyetemes szolgáltató, akkor Pista bácsinak a versenypiacon kell megvennie az áramot, ami egyrészt kényelmetlen, másrészt sokkal drágább, mint a mai egyetemes szolgáltatói díjak.

Ez az intézkedés a "nagyon nagy" marhaság kategóriába esik. Sajnos volt már jó pár ilyen a FIDESZ alatt, de minden egyes ilyen lépés nagyon rúg az ország gazdaságába.