Az utóbbi évek egyik legnagyobb technológiai és energetikai áttörése a Hydraulic fracturing - fracking. Elérhetővé tett eddig el nem érhető gáz (és olaj) lelőhelyeket.

A technológia igen komplex. Nagyon régi történelme van, de csak az utóbbi pár évben fejlődött arra a szintre, hogy tömegesen alkalmazni lehessen.

A probléma tömören az, hogy a gázlelőhelyek egy része olyan, ahol a gáz egy olyan kőzetben van benne, amiben csak nagyon lassan tud mozogni. Ez azt jelenti, hogyha belefúr valaki, akkor a gáz kijön ugyan, de olyan lassan, ami gazdaságilag nem kifizetődő.

A fracking belefúr a gázt tartalmazó kőzetbe, majd a furat mentén egy-egy ponton nagy nyomású folyadékkal szétrepeszti a kőzetet. Az így létrejövő kb. 200 méter x 140 m buborékokból már kinyerhető a gáz. A szétrepesztett kőzetet a "propant" anyag tartja nyitva, amit homokszemeknek érdemes elképzelni, bár nem mindig homok maga a "propant". A "propant" bekerül a repedésekbe és így azok nem tudnak összezárulni.

Egy tipikus fracking hely így néz ki:

A furat jellemzően vízszintes. "Kanyarfúró"-val fúrják. :-)

Egy furatban kb. 10 helyen repesztik a kőzetet.

Természetesen egy lelőhelyen nem csak egy furat van, hanem körbefúrják az összes gázt tartalmazó kőzetet, amit elérnek. Több réteg is lehet egymás felett például.

A technológia azért igen nehéz, mert nagyon sok mindennek kell megfelelni a fracking során, valamint a költség sem mehet a kitermelhető gáz áránál magasabbra.

A folyamat

1. Furat elkészítése.

2. Felvonulás

3. Az első repesztés elkészítése, ahol a fúró folyadékban még nincsen "propant" anyag.

4. Repesztés "propant" anyagot tartalmazó fúró folyadékkal. Ez hosszabb művelet, mert a repedések sebessége állandó, nem függ a nyomástól.

5. Csövek átmosása tisztító folyadékkal.

6. Furatnyomás csökkentése, ezzel a repedések rázáródnak a "propant" anyagra.

7. Fúrófolyadék visszanyerése.

A fúró folyadék

1. Alap folyadék - víz v. olaj

2. Gázok - CO2 v. N2, amik a fúrófolyadék visszanyerését teszik lehetővé.

3. Zselék - A viszkozitás növelése azért, hogy a "propant" anyagot szállítsa a folyadék.

4. Csúszásgátlók - A súrlódási veszteség csökkentésére.

5. Feloldók - Viszkozitás csökkentő szerek, amik lehetővé teszik a fúrófolyadék visszanyerését a folyamat végén.

6. Egyebek

Propant anyagok

Az anyagot a nyomás határozza meg, amit alkalmazni kell.

Alacsonyabb nyomáson (max. 6 000 PSI) ULWP anyagokat lehet használni, ami egyszerűsíti a folyamatot, mert könnyebben mozgatja a fúrófolyadék vagy homokot

Nagyobb nyomáson (max. 10 000 PSI) RC homokot (Rasin Coated)

Még nagyobb nyomáson (max. 16 000 PSI) kerámia anyagot

A legnagyobb nyomású anyag (max. 20 000 PSI) szinterelt bauxit

Monitorozás

A repesztést monitorozni kell, hogy a dolgozók lássák, hogy hol tartanak éppen.

Két elterjed módszer van, az első, ami szvsz. jobb a szeizmikus.

A repesztés hangot ad ki, amit megfelelő eszközzel nagyon pontosan lehet mérni. Így a dolgozók egészen pontosan tudják, hogy hol tartanak és mikor kell például megállni a repesztéssel.

A második a rádióaktív módszer.

Ilyenkor valamilyen rádióaktív izotópot juttatnak a furatba, majd mérik, hogy hova jutott el. Vannak rá szabványok, hogy mit és mennyit alkalmazhatnak.

Nem vagyok szakember, de nekem az első a szimpatikusabb. Persze lehet, hogy drágább is, esetleg a rádióaktív módszer pontosabb.

Magyarország

A teljes ország alatt van egy még fel nem derített és fel nem mért gázkészlet, amit ezzel a módszerrel akár ki is lehetne nyerni. A mennyiség kérdőjeles, de ha esetleg tényleg ki lehet nyerni, akkor Magyarország lehet az EU új Norvégiája.