A társadalom csoportokra, kasztokra tagozódik. Ez a társadalmak természetes állapota. Ez a bejegyzés felsorolja a piacgazdaság alapú társadalmakban spontán létrejövő kasztokat.
Gazdagok
A piacgazdaságban az a gazdag, aki magas életszínvonalon megél a működő tőkéjének reálhozamából. Magyarországon ez azt jelenti, hogy a családnak van legkevesebb havi 3M reálhozam jövedelme.
Akinek ez a jövedelem nincsen, az nem gazdag. Legfeljebb jó úton van a gazdaság felé. Tehát pl. egy igazgató havi nettó 5M bérjövedelemmel nem gazdag. Csak akkor, ha tulajdonos is egyben és van még efelett 3M reálhozam jövedelme.
A gazdagságnak nincsen más feltétele, tehát nem feltétel mellé egy nem müködő vagyon. Lehet egy gazdag ember hóbortos és lakhat egy 50m2-es panelben és közlekedhet BKV-val. Ettől még gazdag marad, legfeljebb enyhén excentrikus.
A gyakorlatban feltételezve egy 5%-os éves reálhozamot, 720M működőtőke kell ahhoz, hogy valaki gazdag legyen. Persze az 5% éves reálhozamot sem könnyű elérni, ha valaki ezt nem tudja realizálni, akkor neki több tőke kell. Nyilván aki nem tudja legalább ezt az 5%-os éves reálhozamot realizálni, az valószínűleg az életben nem lesz gazdag ember, még akkor sem, ha megnyeri valahogy a 720M-t, vagy akár több pénzt, ami szükséges hozzá.
Magyarországon szvsz- kevés a gazdag ember. Szerintem a számuk kb. 10K körül lehet, a "felső tízezer".
A gazdagok sem egyformák, vannak gazdagabbak és kevésbé, de mindegyikük ugyanabba a kasztba tartozik.
Felső középosztály
A felső középosztályba tartozik az, aki munka és egyéb jövedelméből magas életszínvonalon tud élni, valamint rendelkezik egy megfelelő vagyonnal - Müködő és nem müködő vagyonnal összesen.
Magyarországon ez azt jelenti, hogy a család havi nettó jövedelme 1,5M vagy afelett van, a vagyona pedig 100M felett.
A felső középosztályba tartoznak a jól fizetett dolgozók. Az adott országtól függ az, hogy melyik munkát fizetnek meg annyira, hogy ide tartozhat a dolgozó.
A gazdagok köré ebből a társadalmi osztályból kerül be a legtöbb, de a felső-középosztály többségéből nem lesz gazdag ember. A többség feléli a jövedelmét vagy nem működő vagyonra költi, ezért a működő vagyona nem éri el a határértéket élete végéig.
(Közép) Középosztály
A (Közép) középosztályba tartozik az, aki a jellemzően munka jövedelméből közepes életszínvonalon tud élni, valamint rendelkezik egy megfelelő vagyonnal, jellemzően csak nem működő vagyonnal.
Magyarországon ez azt jelenti, hogy a család havi nettó jövedelme 500K vagy afelett van, a vagyona pedig 50M felett.
A középosztályba tartoznak a közepesen fizetett dolgozók.
Ez az osztály általában a végállomása a legtöbb dolgozónak. A többség örül, ha ide eljutott. Továbbmenni úgy tud a dolgozó, ha jobb munkakört talál.
Alsó középosztály
Az alsó középosztályba tartozik az, aki munka jövedelméből eléri a középosztálybeli életszínvonalat, valamint rendelkezik egy alap vagyonnal.
Magyarországon ez azt jelenti, hogy a család havi nettó jövedelme 300K vagy afelett van, a vagyona pedig 30M felett.
Dolgozó szegények
A dolgozó szegények közé tartozik az, aki a munka jövedelméből nem éri el az alsó középosztály életszínvonalát, de dolgozik.
A legtöbb gazdaságban ebben a két társadalmi rétegben él a legtöbb dolgozó ember. A gazdagabb országokban sokan lehetnek még a közép középosztályban is.
Lumpenszocialisták
A lumpenszocialisták a nem dolgozó szegények, a segélyen élők.
Dolgozók száma az egyes kasztokban
A társadalmi rendszer, valamint az adott ország gazdaságának fejlettségi színvonala határozza meg, hogy az adott kasztokban mennyi dolgozó tartozik.
A kapitalizmusban ökölszabályként minden dolgozó kb. egy kaszttal feljebb tartozik, mint a szocializmusban.
Pl. egy bolti eladó szocialista országban a dolgozó szegény kasztba tartozik, kapitalista országban pedig az alsó középosztályba.
Az ország gazdaságának fejlettsége is meghatározza a kasztokba tartozó dolgozók számát, gazdagabb országokban több ember van a magasabb kasztokban, mint szegényebb országokban.
Mozgás a kasztok között
A kasztok között lefelé és felfelé is lehetőség van mozogni. A mozgás általában igen sok időbe kerül, évekbe, évtizedekbe. Ez érvényes lefelé és felfelé is.
Ha pl. valaki megkeresi már egy egyel magasabb kaszt nettó fizetését, akkor az nem jelent azonnali kaszt ugrást. A vagyonnak is fel kell halmozódnia, ami idő.
Ha valaki megörököl egy akár kettő kaszttal is a sajátja feletti vagyont, akkor az szintén nem jelent azonnali kaszt ugrást, mert hiányozni fog a vagyont létrehozó és fenntartó jövedelem. Ilyen esetben, ha nem működő vagyonról van szó, akkor a vagyon jó eséllyel felélésre kerül és az örökös marad abban a kasztban, ahova tartozik. Ha működő vagyonról van szó, akkor szintén fennáll annak a veszélye, hogy az örökös nem lesz képest a működő vagyont helyesen kezelni és elveszíti vagy feléli.
A kasztugrás mindenkét irányba nehéz, sok időbe kerül és nehéz megszokni az új kasztot.
Azt, hogy egy polgár meddig juthat, meghatározza, hogy melyik kasztba született bele. Egy gyerek abba a kasztba tartozik és onnan indul, ahol a szülei vannak, amikor felnő. Pl. egy felső-középosztálybeli gyereknek jóval több esélye van gazdaggá válni, mint egy szegény dolgozó gyereknek.
