Ez a poszt éppen olyan naiv, mintha azt tűzné ki célul, hogy tiltsuk be a Földön a háborúkat. :)))

@bankvezér:
Jogilag semmi akadálya a dolognak, ahogy már írtam. Sok országban tiltott a kezes, sok országban van magáncsöd.

A gazdaságnak meg kifejezetten használ, ha kölcsönt az kap, aki vissza is tudja fizetni, valamint ha a kölcsönt adónak is meg kell gondolnia, hogy kinek ad kölcsönt, mert ha nem, az ö pénze bánja...

@Dörnyei József:
A bankok a politika eszközei. Ezt kellene belátni.
bankar.blog.hirszerzo.hu/entry/23260

@bankvezér: A bankok a gazdaság részei. A politika a törvényeket hozza, köztük a bankok szabályozása is törvényekkel történik.
GYF azért engedélyezte a deviza hiteleket, mert még kb. 1-2 évvel tovább tolták a szekerét. Ennyivel késöbb ment csödbe Magyarország, ennyivel késöbb kellett menni pitizni az IMF-hez.

GYF nyilván a felelös a deviza hitelezés engedélyezéséért, mivel az ö ideje alatt történt.

A 1-2 év haladékért a deviza hitelesek fizetnek most meg. Ez van, öket áldozta be GYF.

@Dörnyei József:
" A bankok a gazdaság részei."
Így kellene lennie.

"GYF nyilván a felelös a deviza hitelezés engedélyezéséért, mivel az ö ideje alatt történt....a deviza hitelesek fizetnek most meg. Ez van, öket áldozta be GYF. "
Ebben teljesen egyetértünk.

GYF nem engedélyezett semmiféle devizahitelt, mert nem kellett hozzá az engedélye. Azt meg senki sem látta előre, hogy ez lesz belőle, néha az MNB megszólalt, de ennyi.
A lakossági devizahitelezés teljesen be van tiltva (csak akkor vehet fel valaki devizahitelt, ha ugyanabban a devizában van jövedelme, és ez eléri a mindenkori minimálbér 12-szeresét, ha jól emlékszem).
A BISZ által üzemeltetett KHR rendszer egy jó kiindulási alap, de egyenlőre csak a negatív listáját kötelező használni (90 napon túli, minimálbért elért tartozások). A pozitív listája - tehát ami az adós összes hitelét tartalmazza, azt is, ami nem késedelmes - még fontosabb lenne, de sajnos az erről szóló jogszabály valami elképesztően béna lett, mivel a leendő adós részéről is önkéntes a nyilatkozás, hogy adatait megmutatja-e a banknak (az adatok egyébként benne vannak a rendszerben, tehát minden élő hitel minden adat fent van már az adatbázisban, csak nyilatkozat hiányában nem kérheti le a bank). Tehát dupla önkéntesség van benne, a banknak se kötelező megnézni, az adósnak meg nem kötelező megmutatni, akkor meg minek van? Mindenestre a bankok azért rácuppantak erre, én nem lennék meglepve, ha elkezdenék kicsit szigorúbban nézni azokat az ügyfeleket, akik nem mutatják meg a hiteltörténetüket... A nálunk fejlettebb bankrendszerrel rendelkező országokban (és nem kell messzire menni: Szlovákia) pl kötelező a Credit Bureau használata ügyfél és bank oldalról is, sőt, még a TB nyilvántartásokba (!) is be tudnak nézni a bankok (azaz meg tudja nézni, hogy az ügyfél mennyi járulékot fizetett, így aztán pontosan lehet tudni, mennyi a jövedelme). De továbbmegyek, mert az ingatlan értékbecslések is központilag vannak szabályozva, az összes bank ugyanabban a formátumban csinálja az értékbecslést, és ha egyszer egcsinálták, többet már nem nagyon készítik el, csak korrigálják az ingatlan értékét az ingatlanpiaci árindexekkel.
Na szóval van hová fejlődni, és nem is kell ehhez feltalálni a spanyolviaszt. Csak egyetlen gazdasági szakember kellene végre ebbe a k. kormányba.
Egyébként szerintem is szigorítani kell a hitelfelvevők körét, illetve kell az elsétálási jog is.

@productmanager: GYF valóban nem engedélyezte, hanem engedte felpörögni a deviza hiteleket. Elötte is volt, csak azok kaptak, akik vissza is tudták fizetni, ergó elég kevesen és problémát sem okozott.
A betiltását én valahogy átaludtam, de pont úgy csinálták, ahogy én javasoltam, tehát nem magát a hitelt tiltották be, csak a jelzálog bejegyzést, ami pont elég volt...
A hitelminösítöt kötelezövé kell tenni, mert a bankok nem fogják egyébként, használni, lásd USA.
A TB rendszerbe való banki betekintés szerint kicsit erös, de lehet persze a hitelminösítöbe adatokat szolgáltatni a TB és APEH rendszerekböl, ebben nem látok problémát.

@Dörnyei József: Hagyjuk már ezt a szart, hogy a devizahitelesek áldozatok. Mai napig jobban jártak a forinthitelesekhez képest.

@Cervisia: Nem jártak jobban. Számolj utána.

@Dörnyei József: Ez a GYF-ezés devizahitelezés ügyben standrad alatti: OV és VG sem szólt semmit ellene annak idején, utólag pedig dobálják a szart, hiszen abból élnek ezek a paraziták, hogy másokat egymás ellen hergelnek. GYF egy borderline idiótára emlékeztet engem is, de OV hiába néz ki jobban, ha ész nélkül megy a falnak, amikor a pénzgyárak (bankok) ellen háborúzik, miközben az állam el van tőle tiltva, hogy pénzgyár legyen. A devizahitelezést a szabad tőkeáramlás racionális terméke, a mielőbbi eurócsatlakozásban való hit adta a racionalitását. SENKI nem számított rá 2004-ben, amikor a CHF alapú hitelezés elterjedt, és beléptünk az EU-ba, hogy az EU növekedési sztori belebukik az első külvilágból jövő problémába (2008-as bankközi piaci pánik), majd 2010-ben beleremeg a piszlicsáré görög hiányba, és ettől átvetődik az államcsődöktől rettegő tőke CHF-papírokba akár negatív kamaton is. Ez egy rendkívüli esemény, ami rendkívüli kezelést igényel, pl. közvetlen Scájci Nemzeti Bank- MNB kooperációt, adós és bankmentést egyszerre! Nem egymás rovására! A bankokon keresztül a CHF megtakarítókat szivatjuk, vagy a banki részvényeseken keresztül magunkat: ha a bank nem tudja növelni hitelaktivitását, akkor a törlesztések túlsúlya pénzt szüntet meg, noha nem a túl sok pénz a gond, hanem a túl kevés!

@mr sistereg:
GYF volt a miniszterelnök az adott idöszakban, tehát ö a felelös. Ez ennyire egyszerü.

Az lehet, hogy te nem láttad a falat, de pl. én igen és még páran. Le is írtuk a véleményünket, de nagyobb ember, pl. Csányi véleményét is lesz*rták akkoriban, nem csak az enyémet.

Az látom, hogy te még ma sem érted meg, hogy miért veszélyes és megengedhetetlen a devizahitelezés. Ez az elmúlt események tükrében gáz...

@Dörnyei József: Én 1999-ben indítottam társaimmal együtt az első devizaalapú jelzálog hitelezéssel foglalkozó vállalkozást, amihez PSZÁF engedély kellett, és megkaptuk. 2002-től zsinórban jöttek ki a bankok deviza alapú termékekkel...1998-2002-ig OV volt a miniszterelnök, tehát OV a felelős. Ez a bűnbak keresés ennyire egyszerű lenne? Ugyan már, ez így primitív.

Amíg nem érted meg, hogy a devizahitelezés újraindítása a HUF keresletet növeli a CHF-el szemben, ami a szükséges lendület adhat a minél alacsonyabb CHF/HUF árfolyamhoz, ami mindenkinek segít, miközben a devizahitelezés leállítása óta a törlesztések a CHF keresletét erősítik, addig azt se érted, miért vergődnek az adósok, bankok, döntéshozók...Ha mindezt egy banki-nemzetközi jegybanki, kormányközi megállapodás is segítené az esetleg ostobán reagáló piac megnyugtatása érdekében, már rég nem is emlékeznénk az egész problémára.

@mr sistereg:
Nem tudod kimosdatni GYF-t a devizahitel ügyből. OV alatt egyetlen ma fizetésképtelen "hiteles" sem kapott hitelt.

Ha nem állítja le a FIDESZ az utolsó pillanatban a devizahitelezést, ma csődben van az ország.

Sajnálom, hogy nem érted az összefüggéseket, de nem mindenkinek vannak meg ehhez a képességei.

@Dörnyei József: én értem a te asszociációidat, hidd el, ezért tudom azt mondani neked - szarva GyFre vagy OVra - hogy alapvetően az adósság szóhoz totálisan rossz az attitűd: pl. a magyar folyó hiány/GDP 2%-os hiány és 80%-os államdósság/GDP mutatóval kiemelkedően jónak számítana a 90%-os államadósság/GDP eurózóna átlaghoz képest, ha eurónk lenne ma. A 60%-os adathoz kényszerítés maga a sötét inkonzisztencia a maastrichti dogmákban. Undorító szinten mozgó butaság.

@mr sistereg:
Sajnos nem vagy tisztában az alapvetö dolgokkal sem. 60% felett fenntarthatatlan az államadósság. Ezért van a teljes EU zóna adósságválságban.
Az, hogy Magyarország jobb, mint az EU átlag, nem jelent semmit, mert egyes EU országok már csödben vannak. Gondolom, nem ez a követendö példa...
Az államadósságot le kell vinni 60% alá, ideális esetben kb. 10-20%-ra. A 10-20% is csak a nyugdíj megtakarítások miatt indokolt. Egyébként 0%-os államadósság a helyes mérték.

@Dörnyei József: Mielőtt elfogadom kijelentésed arról,milyen alapvető tudást birtokolsz te hozzám képest, próbáld megindokolni, hogy miért fenntarthatatlan 60% felett az államadósság! Az nem válasz, hogy azért, mert ez a maastrichti előírás, mert az olyan, mintha azt mondanád, hogy benne van a Bibliában, és kész. Mi az oka? Kitermelhetetlen lenne? Ugyanmár! Akkor hogy tud a privát szféra fenntartani ennek a 60%-nak a többszörösét kitevő adósságot? A németeknél és az USA-ban 200% feletti "privát szféra adósság/GDP" vagy a briteknél 430%, a japánoknál 290% körüli. Ráadásul a privát szereplőnek a törlesztéshez másoktól kell előbb pénzt szereznie, míg az állam az esedékes törlesztéshez saját jegybankjától úgy is szerezhetne pénzt, hogy nem kell másoktól elvennie vagy kölcsönkérnie (kivéve a saját jegybankját)? Az USA államadóssága 100% körüli, Japáné 230% feletti, németeké 80%, akkor mi ez a 60%? Nem véletlen azért vannak csődben az EU országok, mert a jegybankokat eltiltották az ostoba neolib. közgazdászok a kormányzati deficit direkt finanszírozásától, a befektetők pedig nem mernek állampapírba fektetni, ha azt látják, hogy elveszthetik a pénzkövetelésüket, ha az államot a saját jegybankja (vagy az EKB, FED) sem segítheti ki? Mi a pénzmultiplikátor, az 1/t? Ezeket tudod egyáltalán?

@mr sistereg:
Nem tudom/akarom leírni pár mondatban, hogy miért 60% a 60% - nálam okosabb emberek kiszámolták - igen bonyolult a számítás, én elolvastam.

A vállalati meg lakossági szektort meg nem keverd össze az állammal, mert nincsen értelme.

Természetesen lehet magasabb államadósságot is csinálni, csak fejreáll töle a gazdaság. Mindent lehet, amíg nem jön az államcsöd. De még utána is van élet, lehet a kertben megtermelt zöldségeken is élni...

@Dörnyei József: Nyilvánvalóan kinyírod a racionális érvelésre alapított vitát, ha „nálad okosabb emberek” bonyolult számítgatásaira hivatkozol érvként, mert az kb. olyan érv, hogy higgyem el, és kész. Ez esetben vitánk helyzete ez: Mr. sistereg bármit mondhat, Dörnyei Józsi saját logikai kapacitás híján maximum abban dönt, kinek hisz, és ezt a döntést előre meghozta: a Delors bizottság hitelesebb, mint mr.sistereg, bár nem pontosan érti, hogy miért...de éppen ezért ez Dörnyei részéről innentől hitvita.

A logika eszközeiről való lemondás csakis élmény beszámolósdi lehet, ahol a mindenkinek megvan a joga a maga belső élményeinek előadásához, meghallgatjuk, megtapsoljuk egymást, aztán aki nagyobb tapsot kap, akinek többen hisznek, azé az igazság. Ez a hitviták színvonala.

Pont ezen a színvonalon rekedt meg a közgazdaságtan. A Delors bizottság által kiszámolt kritériumokkal kapcsolatban egy ilyen hitbeli érvelési szinten mozgó vitapartnernek, mint te, nem tudok mást mondani, mint azt: hogy ha nekem nem hiszel, és a levezetésemet pedig nem értenéd meg, akkor higgyél egy celeb közgazdásznak, Oblath Gábornak, aki a Közgazdasági Szemlében 1999-ben már levezette és kimondta, hogy a 3%-os deficit és a 60%-os adósságráta pusztán 5%-os GDP növekedési ütemmel együtt nevezhető konzisztensnek, különben kontra produktív, és egyre nehezebb helyzetbe hozza a EU-ba amúgy is magasabb államadósság rátával csatlakozó országokat. Így is lett…ami történik, nem meglepetés ilyen ostoba kritériumrendszer keretei között.

Apró kis borzalom, hogy pénzügyi blogot írsz, és nem érted a pénz számviteli mibenlétét, de a te apró borzalmad része annak a globális borzalomnak, amit az a tény ír le, hogy mások (Pl. Merkel), aki az EU-t hivatott vezetni, vagy Obama, aki az USA-t , ők sem értik:

hogy ne lenne értelme a „privát adósság/GDP-t” és az „államadósság/GDP”-t is figyelembe venni és összehasonlítani?

Amikor a pénzmennyiség alakulását figyeljük, tisztában kellene vele lennünk, hogy a pénzmennyiség=adósságmennyiség. Ha ezt a vitathatatlan számviteli mechanizmust értenéd (ezért kérdeztem az 1/t-t, hogy ismered-e), belátnád, hogy ennek igenis VAN ÉRTELME.

Ha azt értenéd, hogy az adósság pénzt teremt, akkor azt is értenéd, hogy az adósságleépítés pénzt szüntet(het) meg rendszerszinten. Ha a jelenleg rendelkezésünkre álló globális pénzmennyiség háromnegyed részét a privát szféra adóssága teremtette (=a korábbi időszak banki hitelaktivitása révén), és csak negyedét a köztartozások (államadósságok), akkor a banki mérlegalkalmazkodás (=hitel- és adósságállomány leépítés) üteme akár lehet sokkal nagyobb is, mint ahogy az államadósság adat éppen nő (pl. azért, mert az állam jegybanki pénzből finanszíroz giga-beruházásokat – hogy stimuláljon), ez esetben mégse nő a rendszerben forgó pénz összmennyisége, hanem csökken! –pedig az állam épp egyre jobban adósodik el…Sőt, infláció sincs, hanem esnek az árak (defláció). Japán 230%-os államadósság adat mellett deflációval küzd. Hol van ettől a magyar 80%-os, vagy az eurózónás 90%-os államadóság ráta?

Ahogy neked nem az számít, hogy kitől kapod a fizetésed, az államtól vagy egy privát cégtől, csak az számít, hogy munkád és pénzed legyen, valamint az, hogy a pénzedért legyen mit venned (árubőség), ugyan úgy nem számít, hogy a GDP-t ( GDP=éves termelés = éves fogyasztás = éves jövedelem) mekkora részben köszönhetjük az állam és mekkora részben a privát szféra fogyasztásának, megrendeléseinek!

A többi csak ostoba hitvita az állam szerepéről!

Persze, hogy nyomasztó a túl nagy állam, de a magára hagyott privát adósok és privát betétesek sem biztos, hogy mindenféle központi koordináció nélkül egyszer csak megtalálják annak a módját, hogyan kezdhetnének az eddig pénzmegtakarításokat felhalmozó betétesek többet költekezni azért, hogy az éppen adósok az így szerzett pénzből törleszthessenek, és ne kellejen tőlük elkobozni az ingó és ingatlan vagyoneszközeit a pénzkövetelés és pénzadósság megszüntetése érdekében, ami egyben pénztartozás/követelés tételt szűntet meg (azaz pénzt).

Látod, a te bejegyzésed bizonyítja, hogy miért értelmetlen fórumos bejegyzésben egy ennyire bonyolult témát megbeszélni.

Kb. a felszínt karcoltad még és írtál róla 50 sort.

A 60%-os kritériumot komoly elemzések alapján döntötték el, amiben meg voltak pontosan fogalmazva a célok, eszközök és lehetőségek.

Az ECB-nek akkor még nem voltak olyan eszközei és jogosítványai, amik ma vannak csak azért, hogy lehessen kezelni a 80+%-os eladósodottságot.

A 60%-os értéket lehet változtatni, de akkor változnak vele együtt a célok is. A célokból per pillanat Németország nem enged. Legfeljebb egy kicsit.

@Dörnyei József: azt nem érted meg, kedves Józsi, hogy hiába próbálod mentegetni és tudományosnak beállítani a 3 %-os deficit rátát és a 60%-os államadósság rátát, az egész maastrichti gondolat már a megszületése pillanatában is ostobaság volt

pusztán azért, mert hiába az inflációs félelem szülte ezeket a mutatókat, az ostoba megalkotóik (Lámfalussytól kezdve Delorsig) nem vették figyelembe, hogy

a pénz mennyiségét nem csak az állam adósságállománya, hanem a privát szféra adósságállomány alakulása is befolyásolja,

és tudod miért? Érted már, hogy miért? Mert számviteli tény, hogy a pénzt az adósság teremti.

Az, hogy egy ekkora ostoba gondolat együttes, mint a maastrichti kritériumok annak ellenére bálványimádat tárgyát képezik az olyan hívők körében, mint pl. te, hogy betarthatatlanok, ezért maga az euró zóna se tartja be, egy szociálpszichológiai jelenség, és nem sokára hatalmas égés lesz belőle:

mintapéldája annak, hogy a tudományos közösség sem különb a vallásos közösségeknél.

A fizikusok is hatalmas égés előtt állnak a túlértékelt húrelmélet miatt, ebben is biztos vagyok, amióta elolvastam Lee Smolin: mi a gubanc a fizikával? című könyvét, de téged nem abajgatlak tovább, meggyőzhetetlenséged szociálpszichológiai hátterét ismerem, ezúttal csak konstatálom, hogy igen, úgy van ez, ahogy azt a kognitív disszonancia és konformitás vizsgálatok leírták.

További sikerekben gazdag életet kívánok neked a félkegyelműek között :)))))

@mr sistereg:
Indítok egy vitafórumot a témában.

A fizikát ne bántsd, megvan a maguk baja. A csillagászati megfigyelések nem egyeznek meg az elmélettel, ezért mindenféle érdekes elméletet kell kitalálni, hogy ne essen szét a világképük.

Hasonló problémákkal küzdenek, mint a közgazdászok. :-)