A földhő erőmű tiszta energiaforrás, nem termel CO2 gázt. Nincsen szüksége üzemanyagra. Hatalmas mennyiségben rendelkezésre áll.

Jelenleg elsősorban fütésre használják, mert a hatékonysága alacsony, ha elektromos áramot állítanak elő vele.

A jelenlegi technológiával kb. 6000 m-es csöveket vagyunk képesek lefúrni a földbe. Ilyen mélységből maximum 300C fokos vizet tudunk a felszínre hozni. Ebből a vízből kb. 13-18%-os hatékonysággal lehetséges áramot termelni kétkörös erőművel. A felhozott energia mennyisége sem nagyon sok, kb. max. 1000MW, amit több furattal hoznak a felszínre. Ebből lesz aztán kb. 150MW áram. A legtöbb ilyen erőmű jelenleg kísérleti jellegű, néhány kereskedelmi van, elsősorban Ausztráliában.

Az ötlet a következö:

A hagyományos erömüben kb. 50%-os hatásfokkal alakítják át a hőenergiát elektromos energiává. Ehhez azonban 600 fokra kell felmelegíteni a gőzt, 300 fokra a vizet.

Az első lépcsőt, a 300 fokot el tudja érni a földhő. Ehhez kell a több energia, a vizet több, mint 2-szer több energiába kerül felmelegíteni, mint a gőzt.

A bemeneti energiamérleg tehát kb. így néz ki:

18C-ról 300C-ra:   2X energia

300-ról 600C-ra:   1X energia

Kimenet 50%-os hatásfok mellett: 1,5X energia.

Hagyományos erőműnél 1X energiából 0,5X energia lesz.

Az elégetett üzemanyagból ezzel a technológiával 3-szor annyi elektromos energiát tudnánk előállítani, mint a mai legmodernebb erőművek.

A technológia ráadásul azonnal elérhető, mert már létezik mindkét fele, csak össze kell őket dolgozni egy erőműbe.

Remélem, olvassa valaki, akinek erre pénze is van. :-)

Komoly problémát jelent a földrengés veszély. A földből kinyert energia miatt változik a földrétegek hőmérséklete, ezzel a térfogata is. Amiatt egy geotermikus erőmű mindig kivált földrengéseket, a kérdés nyilván az, hogy mekkorákat és hogy ezek mekkora károkat tudnak okozni.

Emiatt a geotermikus erőmüveket célszerü lakatlanabb részre telepíteni.