A foglalkoztatói nyugdíj újra fókuszba került, mert a kormány eltörölt más biztosítón keresztüli megtakarítás adókedvezményt.
A foglalkoztatói nyugdíj alapvetöen egy rossz ötlet volt. A US-ben 1950 körül kezdett el elterjedni, amikor a US kormány elkezdett azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne a nyugdíjrendszert valahogy úgy kialakítani, hogy a US kormánynak a legkevesebb pénzébe és eröfeszítésébe kerüljön.
Ebböl született meg a nagy cégeknél a céges nyugdíjpénztár.
Késöbb aztán kiderült, hogy ha a cég tönkremegy, akkor magával rántja a nyugdíjpénztárát is. Lásd Enron. Utána meg mehetnek a cég nyugdíjasai a híd alá...
Szerencsére az EU-ban nem így csinálják ma már. A foglalkoztatói nyugdíjat nem a foglalkoztató, hanem egy gazdaságilag teljesen elkülönült nyugdíjpénztár gyüjti, kezeli, majd a nyugdíjkorhatár után kifizeti.
Adóügyileg a foglalkoztatói nyugdíj nagyon megéri. A szuperbruttó adózik SZJA-t és más adó nincsen. Ez azt jelenti, hogy az idén 19%, jövöre pedig a tervek szerint már csak 16% az adó.
A nyugdíjpénztárban levö pénz kamatadó mentes.
Azért, hogy az állam ne veszítsen túl sok adóbevételt, az éves teljes befizetés limitálva van a minimálbér felére.
Tehát nagyon rózsás a kép.
A probléma hasonló, mint a mnyp-aknál. A nyugdíjpénztár maga nagyon sok pénzbe kerül. A költségek magasak.
A nyugdíjpénztár árazása nincsen törvényben meghatározva, ezért cigánykodásra ad lehetöséget, ugyanúgy, ahogy a mnyp-nál volt erre lehetöség, söt, még annyira sincsenek szabályozva, mint a mnyp volt annó.
Egy foglalkoztatói nyugdíjpénztár feltételeit átnéztem a neten. A díjak össze-vissza vannak keverve, Mariska néni a büdös életben meg nem érti, hogy miért mennyit fizet. A hozamokról semmiféle adat nem áll rendelkezésre. A PSZÁF-nél ugyan megtaláltam az adatokat, de Pista bácsi nem fogja megtalálni...
Ugyanabba a csapdába rohan bele az ország, mint a mnyp-k esetén. Nem lesz hozam, mert a pénztárak lenyelik a hozamot. Rossz esetben még infláció követés sem lesz, hanem vagyonvesztés.
Vannak más cigánykodások is.
Például van "jogosultsági idöszak". Ha valaki hamarabb elpatkol, mint az idöszak, akkor a teljes nyugdíja ugrott, szétosztják mások között, a családja, gyerekei nem látnak belöle semmit.
Ez nem megengedhetö....
Ha a munkáltatója úgy köti meg, akkor amennyiben megszünik a munkaviszonya, akkor szintén elszáll a nyugdíj vele együtt. Például a fönök a határidö elött csak azért kirúgja Jóskát, hogy megkaparintsa a nyugdíját.
Ez sem megengedhetö.
A mnyp szerü cigánykodást meg lehet akadályozni, például ha elöírnának gazdálkodási szabályokat. Persze nem a mai mnyp szabályokat, mert akkor ezek a pénztárak nyomban tönkre mennének, ahogy a mnyp-k per pillanat.
A jobb megoldás
A FIDESZ kormány egyik kivételesen sikeres hivatala az AKK. Az AKK kezelhetné a foglalkoztatói nyugdíjakat egy erre kialakított számlán. A beérkezö pénz ott gyülne és automatikusan 3 hónapos állampapírban kerülne lekötésre az utolsó 3 hónap átlag hozamán.
Az adózási szabályok jók, azok maradhatnak.
Az AKK nem számít fel költségeket, ez is maradhat.
Az állampolgár évente kapna egy kivonatot v. neten tudna utána nézni a számlája állásának.
A nyugdíj kifizetése még egyszerübb, a nyugdíjas megadja, hogy mennyit kér havonta és az összeget utalja automatikusan az AKK, nyilván addig, amíg van pénz a számlán. A maradék tovább kamatozik állampapírban.
Halál esetén a számla összege átkerül az örökös nyugdíjszámlájára, aki így magasabb nyugdíjat kaphat.
Ezzel a módszerrel egy ballasztot tudna felépíteni az AKK és a Magyar állam hitelezésében lenne egy hosszú távra kiszámítható és tervezhetö elem. Ez makrógazdasági szempontból igen elönyös, az államháztartási hiány hitelezésének költsége drasztikusan csökkenne.
