Az IMF kemény időket él meg a 2008-as hitelválság kezdete óta. A teljes világ pénzügyi rendszere recseg-ropog, az IMF az a szervezet, aminek az egészet egyben kellene tartani. Eközben belső problémák is gyötrik.
Dominique Strauss-Kahn, az előző IMF vezér szexbotrányba keveredett 2011 májusában, 2011 júniustól Christine Lagarde vezeti a szervezetet.
A héten az egyik vezető szakértőjük egy leleplező felmondó levelet írt, amiben sok mindent az IMF szemére vetett.
Peter Doyle azt állítja, hogy jóval a 2008-as hitelválság és az Euróválság előtt tudomása volt az IMF-nek a veszélyről, de nem tettek semmit, még csak nem is figyelmeztették az érintett döntéshozókat. Említi, hogy szerinte sem lett volna foganatja egy ilyen figyelmeztetésnek, de mindenképpen ki kellett volna adni őket.
A válság kezelését nem tartja megfelelőnek.
Kritizálja az IMF vezetőjének kinevezését.
Szerinte az Euró az összeomlás szélén van.
A 2008-as hitelválság elég jól el volt rejtve. Az amerikai ingatlanpiac nem volt nagyon felfújva, korántsem annyira, mint pl. az Európai. A jelzálog hitelek elég jól el voltak adva. Ha az IMF valóban tudott a készülődő válságról, akkor azt jelezni kellett volna. Mert minél előbb pukkad ki a lufi, annál kisebbek az okozott károk.
Az EUR zóna krízis a 2008-as hitelválság után evidens volt, mindenki látta. Itt nem kellett kongatni a vészharangot. Az IMF-nek az EU dolgaiba igen kevés valódi beleszólása van, az EU-val szemben az IMF végrehajtó és nem döntéshozó szerepben van. Ezért az EUR krízis kezelése nem az IMF sara, hanem az EU-é.
Az IMF vezetőjének kinevezése a tulajdonos joga. A tulajdonos pedig az EU és az USA. Ők pedig megállapodtak abban, hogy az IMF-nek Európai, cserébe pedig a World Bank-nak pedig US vezetője van.
A legsúlyosabb állítás az, hogy az EUR az összeomlás szélére került. Ezzel nem nagyon lehet vitatkozni, mert ez a valós helyzet. Az EUR zóna országai egyenlőre képesek tartani a gátat, de nem állnak jól.
Érdekes megjegyezni, hogy ha az EUR Amerikai találmány lenne, már régen nem létezne, csődöt jelentettek volna. Az Amerikai mentalításra jellemző, hogy a nem működő dolgot egyszerűen elhajítják, majd újra próbálják máshogy. Az Európaiak sokkal tovább kitartanak valami mellett és csak akkor hajítják el, ha nagyon-nagyon muszáj.
Mindkét hozzáállásnak megvan az előnye és a hátránya is. Meglátjuk, hogy az EUR megéri-e 15. születésnapját. (1999.01.01.-én született)
