Németországban nincsen hatósági energiaár, minden energia árat a piac határoz meg.
Németországban nagyon sok helyi hálózat van, mindegyiknek van egy saját kereskedöje.
Régebben, még a liberalizáció előtt minden ügyfél a helyi szolgáltatótól vásárolta az energiát.
A liberalizáció után minden fogyasztó a helyi, alapértelmezett kereskedőhöz került, tőle vásárolta az áramot.
A szolgáltató váltás az első pár évben nehézkes volt, mert technikailag nem volt könnyű megvalósítani. Mára a gyerekbetegségek elmúltak, a szolgáltatóváltás könnyű, gyors és főleg hibamentes.
Az árak beálltak.
A helyi kereskedők jóval drágábban adják az energiát, mint az általános piaci kereskedők, kb. 10-25%-al drágábban.
Ennek ellenére az elvándorlás nem nagyon magas, kb. 1% / hónap a teljes mozgás, aminek kb. a fele az elvándorlás a helyi kereskedőtől, a többi a már mobil ügyfelek mozgása a piaci kereskedők között. Emiatt az ügyfelek többsége még mindig a helyi kereskedőnél van és drágán vásárolja az energiát.
Kereskedőt hasonlóan lehet választani, mint Magyarországon kötelező biztosítót, vannak netes összehasonlító oldalak, ahol az ügyfél tavalyi fogyasztása alapján ki lehet számolni az idei fogyasztás árát az alapértelmezett kereskedőnél és listát lehet kapni az összes többi kereskedő áráról.
Az áram termelői ára a magasabb zöld áram tartalom miatt magasabb, mint Magyarországon, valamint az adók is magasabbak. Ennek ellenére a legolcsóbb áram ára nagyjából megegyezik a Magyarországi hatósági áram árral.
Ráadásul az állam extra adókkal pénzt keres az energián, nem veszít dotációkkal, mint Magyarországon.
Érdemes lenne a Német modellt alkalmazni, mert kb. egy fényévvel jár a Magyarországi előtt.
Első körben a hatósági árat kellene örökre elfelejteni. Talán így a politikusoknak sem jutna eszükbe moslékot osztogatni a más pénzéböl…
