Visszaadta múlt héten az E.ON az egyetemes (lakossági) gázkereskedelmi engedélyét a MEKH-nek. Ezzel kb. 650K egyetemes (lakossági) gázfogyasztó kerül át más szolgáltatóhoz. A GDF Suez még e hó elején visszaadta az engedélyét. Ez 750K körüli fogyasztót jelent.
Mindkét szolgáltató kettő-kettő régi gázcég területét látta/látja el.
A cégek kiszállása után már csak egyetlen nem állami egyetemes gázszolgáltató cég maradt az országban, a TIGÁZ. Nekik 1,2M körüli számú egyetemes fogyasztójuk van.
Az egyetemes gázfogyasztókat az állami kézbe került Főgáz fogja átvenni. Elvileg a TIGÁZ-nak is joga lenne rá, de nem fogadnék nagy pénzben arra, hogy szeretné-e a veszteséges fogyasztókat átvenni, valamint megengednék-e neki.
A FŐGÁZ-nak jelenleg 600K körüli egyetemes fogyasztója van, ehhez kap most a nyakába 1,4M új fogyasztót. Ez a jelenlegi ügyfélállományának a 2,33-szorosa.
A gázhálózat a dolgok jelenlegi állása szerint marad a jelenlegi szolgáltatóknál.
Ez egyrészt megkönnyíti a helyzetet, mert azt nem kell hirtelen átvenni. A kereskedelem átvétele gyakorlatilag csak informatikai kihívást jelent. Itt alig van hardware, amit fizikailag kezelni kell. A hálózat karbantartását, bővítését, az órák leolvasását továbbra is a régi szolgáltatók fogják elvégezni.
Más részről azonban jelentősen nehezebb lesz a FŐGÁZ dolga, mert az informatikai rendszerének kezelnie kell a hálózati cégektől érkező adatokat.
Az 1,4M szerződés átvétele sem lesz könnyű. A szerződéseket jogilag megfelelően újra kell kötni. A FŐGÁZ informatikai rendszerébe pedig be kell tölteni ezeket az új fogyasztókat. Mindkét feladat elvileg igen gyorsan végrehajtható, a gyakorlatban néhány hét alatt, azonban nagy kérdés, hogy a FŐGÁZ informatikai rendszere képes-e az adatok betöltésére, a két régi szolgáltató pedig képes-e letölteni az adatokat a FŐGÁZ számára.
A FŐGÁZ szervezetét is roham lépésben ki kell építeni vagy a törvényeket kell megváltoztatni. Jelenleg igen szigorú előírások szabják meg azt, hogy milyen közel kell lennie egy-egy ügyfélszolgálati irodának a fogyasztóhoz. Ezeken az előírásokon nyilván lehet lazítani vagy ki kell építeni a most megszerzett területekre az ügyfélszolgálatot. A kiépítés is lehetséges, de ennek az időszükséglete már néhány hónap.
Kérdés még, hogy a FŐGÁZ miből fogja finanszírozni a masszívan veszteséges egyetemes gázárakat. Eddig a cégekre kivetett extra magas gázárakból jött be annyi pénz, amivel ki lehetett egyensúlyozni az egyetemes fogyasztókat, de most durván meg fog nőni a veszteséget termelő ügyfélállomány. Valamilyen kreatív módot ki kell majd találni az államnak, mert közvetlenül nem támogathatja az állam a FŐGÁZ-t, azt tiltja az EU. Olcsóbban elvileg adhatná nekik a gázt pl. az MVM, de azzal csak annyit értek el, hogy onnantól az MVM-nél keletkezik a hiány. Mondjuk az MVM egy nyereséges cég, lehet, hogy elbírja.
Majd meglátjuk, hogy mi lesz a technikai megoldás.
Az E.ON és a GDF Suez valószínűleg le fogja építeni az üzletágban dolgozó szakembereit. Egy ideális világban ezeket a szakembereket átvehetné a FŐGÁZ, de nem fogadnék nagy pénzben, hogy ez lesz a megoldás.