Az utóbbi 10+ évben Kína jelentősen megnövelte a PLA (Kínai néphadsereg) harci képességét. A legerősebben a flottát bővítették.
Kína stratégiai ellenfele a US.
Oroszország ugyan közel van, de a PLA számára áthághatatlan akadályt jelent Szibéria és a hatalmas és erős Orosz szárazföldi hadsereg. Oroszország nem jelent fenyegetést senkinek, őket lekötik a volt CCCP országok által folyamatosan legenerált problémák, egyébként sem folytatnak terjeszkedő politikát.
Az EU messze van és az EU-t nem érdekel semmi, ami nincsen a közvetlen közelében. Az EU ugyan terjeszkedik, de csiga tempóban és nagyon-nagyon messze Kínától. Az EU-nak ezen felül van egy hatalmas védekező hadserege, amivel Kína nem tudná felvenni a harcot az EU környékén.
A US viszont agresszív külpolitikát folytat, bármikor beveti a hadseregét, ha kell, ha nem. Kifejezetten veszélyes ellenfélnek számít Kínai szempontból nézve. A US hadseregétől csak az van biztonságban, aki vagy szövetséges vagy meg tudja magát védeni.
A US Kínát csak úgy tudja megtámadni, ha a repülőgép hordozóit a Kínai partok közelébe tudja vinni és onnan megsemmisíti a Kína légierőt, majd légvédelmet, majd hadsereget.
A repülőgép hordozókat vagy légierővel vagy flottával lehet megsemmisíteni.
A Kínai légierő per pillanat nem lenne képes erre. A US légierő is jobb, mint a Kínai, valamit a repülőgép hordozókat védő flottáknak iszonyat erős légvédelme van.
Marad a flotta. Egy felszíni flottának megint szinte semmi esélye a US flotta ellen.
Aminek van esélye, az a tengeralattjáró.
Emiatt Kína már hosszú évek óta folyamatosan fejleszti a tengeralattjáró flottáját.
Van néhány atom tengeralattjárója is, de ezek nem jelentenek komoly fenyegetést a US flottára, mert hangosak. Az előnyük az, hogy nagy a hatótávolságuk, tehát el lehet küldeni őket a US partokhoz randalírozni, de a harcértékük kicsi.
Az igazi fenyegetést a US flottára a dízel tengeralattjárók jelentik.
A dízel tengeralattjárók kettő nagyságrenddel halkabbak, mint a nukleárisak. Cserébe a hatótávolságuk kicsi. Viszont Kínának pont elegendő, ha mondjuk 1000 km-es körbe nem tud jönni US hordozó. Akkor már nem effektív a hordozó... A dízel tengeralattjáró olcsó is, valamint a fenntartása is olcsó. Csak 50-70 fős legénysége van szemben a hordozó 4000 fős legénységével.
Emiatt Kína 4 különböző típusú dízel tengeralattjárót fejlesztett ki, amikből összesen kb. 50 db-ot állított szolgálatba és folyamatosan újakat épít. Ezekkel szépen le is tudja fedni a teljes veszélyeztetett partszakaszát.
A US a hatótávolság miatt ezekkel szemben csak nukleáris tengeralattjárókat tud felvonultatni, amik viszont zajosak és ezért elég keveset érnek dízel tengeralattjárók ellen.
A napokban volt egy kis erődemonstráció a Kínai és a US flotta között, de nem ez volt az egyetlen.
2006-ban egy Song típusú Kínai tengeralattjáró torpedó távolságban felmerült a US Kitty Hawk hordozó mellett egy éles US hadgyakorlat közepén. Ezzel jelezve, hogy éles helyzetben simán elsüllyesztette volna a US hordozót...
A kínai dízel tengeralattjárók motorjait Németország szállítja. Németország gyártotta mindig is a világ legjobb tengeralattjáró motorokat, nincsen ez másképpen most sem. A US dízel tengeralattjárók motorjai jóval hangosabbak. Kína először természetesen önerőből próbálta legyártani a dízel motorokat, de ez nem ment neki. Egy PLA tengeralattjáró teljes személyzete meghalt, amikor a Kínai dízel motorban valami meghibásodott és a legénység az utolsó szálig megfulladt. Azóta Német tengeralattjáró motorokat használnak, amit helyben gyártanak le, tehát bármikor tudnak újat gyártani háború és blokád esetén is.
Kína erősödő hadserege természetesen a diplomáciai erőviszonyok eltolódását okozza a környéken. Kínának most már több mindent szabad, mint eddig és a US-nek kevesebbet.
Az erőviszonyok eltolódása könnyen arra kényszerítheti Japánt, hogy ő is elkezdjen fegyverkezni. Például Japán is építhet dízel tengeralattjárókat. A technológiája megvan hozzá, méghozzá jobb, mint a Kínai. Japán vehet eredeti Német dízel tengeralattjárókat is, amik sokkal jobbak a Kínaiaknál.
