Németország aranytartalékának 45%-a "van" New York-ban. Ezt Németország haza szerette volna vinni, de nem kapta vissza és meg sem tekinthette. Valószínű, hogy nincsen meg. Van egy jó módszer arra, hogy visszaszerezze.

Elsősorban az aranytartaléknak normál működés közben csak biztosíték szerepe van, az ország pénzének az értékét biztosítja. Elvileg el lehet lenni aranytartalék nélkül is, tehát az ország a becsület szavát is adhatja, hogy ér valamit a papír, amit nyomtatott, de a gyakorlatban a befektetők sokkal többre becsülik azt a pénzt, ami mögött aranytartalék is áll.

Tehát elvileg teljesen mindegy, hogy Németországnak valóban van aranytartaléka vagy nincsen, de gyakorlatilag messze nem mindegy.

Per pillanat mindenki elhiszi, hogy Németországnak van aranytartaléka, mert így kényelmes neki, de bármilyen komoly gond lenne, a befektetők látni is szeretnék az aranytartalékot. Ha nem látják, annak Németország pénze, az Euró inná meg a levét.

Gyakorlati szempontból Németországnak az lenne a legjobb, ha az aranytartalékának az egésze Németországban lenne biztonságban.

A New York-i bankok azonban úgy döntöttek, hogy nem adják vissza az ott tárol igen nagy mennyiségű aranyat.

Van egy teljesen békés megoldás, amivel nem kell hazatalicskázni az aranyat egy olyan bankból, ami nem adja oda.

A békés megoldás az, ha Németország eladja a New York-ban tárolt aranytartalékát US cégeknek, majd visszavásárolja Német cégektől Németországban.

Természetesen nem egy tételben, hanem folyamatosan, ahogy a aranypiac engedi.

Az éves teljes aranytermelés valahol 2000-3000T között van. Ebből minden feltűnés nélkül megvásárolhat Németország évi 300T aranyat a Németországi aranytartalékba és ezzel párhuzamosan eladhat ugyanennyi aranyat US cégeknek a New York-i aranytartalékából.

Ha jól ütemezi, Németországnak a tranzakció nem kerül pénzébe, csak a tranzakciós díjakat kell fizetnie, valamint a raktározást kell megoldania. Ez utóbbi már állítólag készen van.

A US oldalon a New York-i bankok már érdekes helyzetbe kerülnek. Ha olyan US cég veszi meg, akit nem érdekel, hogy az arany ott van-e, akkor rendben vannak. Ha azonban olyan US cég veszi meg, ami saját raktárban akarja tárolni, akkor a bankoknak ki kell adni az aranyat. Mivel nincsen meg, vásárolniuk kell a piacon.

A US oldalon a New York-i bankoknak egy US cégnek már mindenképpen ki kell adnia az aranyat. Ott már nem nemzetközi, hanem US törvény érvényes. Ugyan Obama elnök óta a US törvényt is felül tudja írni az állam, ha nagyon akarja, de erre csak terrorizmus esetén van felhatalmazása, amire ebben az esetben elég nehezen lehetne hivatkozni. Tehát normál US törvények lesznek az ügyre érvényesek, amik alapján az aranyat nem lehet megtartani.

Ha Németország a "békés megoldás"-ba kezd, akkor azzal a piacon egy extra 300T-s keresletet támaszt 5 éven keresztül (a fenti számokkal, de valószínűleg, hogy más ütemezésről dönt). Az arany ára emelkedni fog, mert a kitermelés véges. Ezért nem szabad Németországnak nagyon gyorsan visszaszerezni az aranyát, hanem csak több éven keresztül.