Új űrtávcsövet indít hamarosan az ESA - a neve Gaia. A feladata a Tejútrendszer - a mi galaxisunk - feltérképezése.

A Tejútrendszerben a napon kívül van még összesen kb. 400 Milliárd másik csillag is. Ezeknek a csillagoknak a pontos helye jelenleg nem ismert, csak kb. azt tudják róluk a csillagászok, hogy milyen irányban vannak, azt, hogy milyen messze, nem.

A Gaia űrtávcső fel fogja térképezni a Tejútrendszer kb. 1%-át, 5 év alatt.

Meg fogja mérni csillagok koordinátáját, mozgási sebességét és színképét. Be fog látni egészen a Tejútrendszer középpontjáig, igaz, ott már jelentős mérési hibával tud már csak mérni.

Ezekre az adatokra azért van szükség, mert az, amit megfigyelünk az univerzumban nem egyezik meg azzal, amit az Einstein-féle relativitáselmélet alapján látnunk kellene.

A galaxisok sebessége sokkal nagyobb, mint aminek szabadna lennie. A fizikusok emiatt sok "unortodox" elméletet dolgoztak ki, ami megmagyarázza a dolgot, de egyik sem teljesen kidolgozott, bizonyított vagy meggyőző.

A legnagyobb probléma a dologban az, hogy a föld környékén érvényes az "Einstein" modell, de messzebb már nem. Ez eléggé megkérdőjelezi az elméleteket...

Most a Gaia fel fogja térképezni a környéket és a csillagászok, fizikusok pontos adatok alapján tesztelhetik a modelljeiket. Ha a teljes Tejútrendszerben érvényes az "Einstein modell", akkor valószínűleg át kell majd gondolni az egzotikus elméleteket.

A koordináta méréshez a parallax módszert használja, ami azt jelenti, hogy a föld nap körüli pályájának a két oldalán megméri a csillag szögét, amiből pontosan ki lehet számolni a távolságát és ezzel koordinátáit.

Természetesen ezzel a módszerrel a közelebbi csillagokat sokkal pontosabban lehet mérni, mint a távolabbiakat. Összesen kb. 20M csillagot tud majd 1%-os hibával mérni, 200M csillagot pedig 10%-nál jobb hibával.

A Gaia nem az első űrtávcső, amit az ESA indított, az első a Hipparcos volt. Ez 1989-ben indult. Összehasonlításként a Hipparcus 118 000 csillagot tudott pontosan bemérni, a Gaia 20M csillagával szemben.

A Hipparcos ugyanúgy parallax módszert használt, de a Gaia szenzorai ennyivel jobbak.

A távolabbi jövőben van még lehetőség a mérések pontosítására, egyrészt lehet még jobb szenzorokat építeni, de az űrtávcsövet is lehet külső bolygók köré küldeni. amivel a távolság a parallaxban nő, vele együtt a pontosság is.

Az egész projekt nagyon pontosan leírja a NASA és az ESA projektjei közötti különbséget is. A NASA mindig látványosabb projekteket indít, az ESA meg hasznosabbakat. :-)